Szili Katalin három évre ítélné az állatkínzókat

Szili Katalin házelnök és Hegyi Gyula MSZP-s képviselő újabb, az állatkínzást büntető törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. E szerint akár három év börtönt kaphatna az, aki állatokat kínoz. Korábban Gusztos Péter (SZDSZ) is benyújtott egy hasonló tartalmú indítványt, amely alapján egy év börtönt kaphatna az állatkínzó. A politikusok mellett az állatvédők áláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy szigorúbban büntessék az állatkínzókat.

Miatta indult el az állatvédők kampánya

Hegyi Gyula szocialista képviselő szerdán bejelentette, hogy Szili Katalin házelnökkel együtt ismételten benyújtják a parlamentnek az állatkínzókat szigorúbban büntető törvényjavaslatukat. Az indítványt két évvel ezelőtt dologzták ki állatvédőkkel együtt, de akkor nem vette tárgysorozatba a parlament. Ezért most ismételten benyújtják javaslatukat, amely módosítaná a büntető törvénykönyvet. E szerint súlyos pénzbírsággal, kirívó esetekben akár háromévi börtönnel is sújthatnák az állatokkal kegyetlenkedőket.

Hegyiéket megelőzően már Gusztos Péter szabad demokrata képviselő is benyújtott egy önálló indítványt. E szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel lenne büntethető az, aki gerinces állatot közterületen, nyilvános helyen bántalmaz és úgy, hogy ez az állat maradandó egészségkárosodásához vagy halálához vezet.

Bár Hegyi Gyula szerint elképzelhető, hogy büntetőjogászok ellenzik majd, hogy a btk.-ban szankcionálják az állatkínzást, az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett hivatalos álláspont szerint a tárca üdvözli az állatvédők aláírásgyűjtő akcióját. Az IM ugyanis a környezetvédelmi tárcával közösen a természet- és állatvédelemmel kapcsolatos szabályozás megváltoztatására készül. Az igazságügyi tárca álláspontja szerint az állatvilág és a természet védelme érdekében egy éven belül a parlament elé kerülhet a büntető törvénykönyv újabb módosítása. E szerint felül kell vizsgálni a környezetkárosításra, természetkárosításra, a veszélyes hulladékok elhelyezésére, valamint a kutyaviadalokra vonatkozó előírásokat. A tervek szerint nem csak az állatkínzás, hanem az orvvadászat is bűncselekmény lenne - a minisztérium tervei szerint.

Ráadásul Bárándy Péter igazságügyi miniszter - több miniszterhez hasonlóan - személyesen is egyetért a kezdeményezéssel. Egy, az újságírószövetségnek írt nyílt levelében úgy fogalmaz: "Az érintett területeket gondozó kormányzati szervezetek a felháborító fadd-dombori eset idején már foglalkoztak a természet- és állatvédelem hangsúlyosabb védelmét szemléletesebben szolgáló büntetőjogi rendelkezések előkészítésével."

Mielőtt a politikusok benyújtották volna a parlamentnek indítványaikat a témában, civil szervezetek már aláírásgyűjtésbe kezdtek. Jelenleg közel húszezer aláírásnál tartanak, összesen ötvenezer állampolgárnak kell támogatni a kezdeményezést, hogy az Országgyűlésnek mindenképpen tárgyalnia kelljen a témáról. A kampánnyal ők is azt szeretnék elérni, hogy az állatkínzás kerüljön be a büntető törvénykönyvbe. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az állatkínzás szabálysértésnek minősül, és legfeljebb 50 ezer forintos bírság szabható ki a kegyetlenkedőkre.

Az állatvédők kampányának és a képviselői módosító javaslatoknak közvetlen előzménye egy Fadd-Domboriban történt kutyakínzás volt. Egy biztonsági őr előbb lövöldözött egy kutyára, majd autója után kötötte és azzal vonszolta az állatot. Korábbi állítása szerint azért, mert az állat ingerelte a rotweilerjét. A megkínzott eb az eset után néhány nappal belepusztult sérüléseibe.

Komáromi Gergely