Vágólapra másolva!
Nem bűncselekmény a pénzhamisítás, ha azt tízezer forintot meg nem haladó értékű pénzre követik el - így foglalt állást a legfőbb ügyész megkeresésére a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa. A rendőrségen a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa fenti határozatának kihirdetése óta sorra szüntetik meg azokat a büntetőeljárásokat, amelyekben a gyanúsítottak tízezer forintot meg nem haladó összegű pénzt hamisítottak, illetve kíséreltek meg forgalomba hozni - írta a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

Bár a büntető törvénykönyv 2001 decemberében a parlament által 315 egyetértő szavazattal, 29 ellenében és két tartózkodás mellett módosított 304. paragrafusa látszólag a pénzhamisítást minden bankjegy és pénzérme esetében büntetni rendeli, a törvény belső logikája és nyelvtani jelentése alapján a jogegységi tanács úgy értékelte: a tízezer forintnál kisebb pénzre elkövetett bankjegyhamisítás a módosított Btk. alapján nem büntetendő. A rendőrség a bíróság döntésének kihirdetése óta sorra szünteti meg a kis összegű pénzhamisítások miatt indított eljárásokat, és arra számít, hogy a büntethetetlenség miatt a jövőben megnő a hamis ezresekkel, öt- és tízezresekkel való visszaélések és azok kísérletének száma - írta a Népszabadság.

A legfőbb ügyész tavaly a Legfelsőbb Bíróságon annak a jogértelmezési kérdésnek az eldöntését indítványozta, hogy "bűncselekménynek minősül-e a tízezer forintot meg nem haladó értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás, ha a pénz nem váltópénz"?

A büntető törvénykönyv legutóbb 2001. december 18-án, 315 támogató szavazattal, 19 ellenszavazattal és két tartózkodással módosított 304. paragrafusa elvileg a legkisebb címletre elkövetett hamisítást is büntetni rendeli. Csakhogy a törvény 138/A paragrafusában meghatározott értelmezés szerint tízezer-egy forint az az értékhatár, amely felett a pénzhamisítás már büntetendő tényállása megvalósul. E szerint kizárólag a tízezer-egy forint feletti összegre elkövetett bankjegyhamisítás tekinthető bűncselekménynek. Ez már csak azért is nyilvánvaló - olvasható a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának indoklásában -, mert ehhez a tízezer-egy forintos értékhatárhoz képest állapította meg a jogalkotó a minősített esetek alsó határát, például a következő lépcsőt, a kétszázezer forintot, amely felett a büntetési tétel emelkedik.

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának határozata értelmében, mivel a tízezer forintot meg nem haladó összegű pénzre elkövetett pénzhamisítás a törvény vonatkozó paragrafusának egyik alpontjába sem illeszthető be, ez a cselekmény nem bűncselekmény. Más megfogalmazásban: a tízezer forintnál kisebb összegre elkövetett bankjegyhamisítás olyan bűncselekmény, amelyet a jogalkotó úgy rendel büntetni, hogy nem határozza meg az adott cselekményért kiszabható büntetési tételt. "Ilyen bűncselekmény nyilvánvalóan nem létezik" - állítja a Legfelsőbb Bíróság. A jogegységi tanács mindemellett kijelentette: "A törvény nyelvtani jelentésével ellentétes értelmezés itt arra vezetne, hogy az állampolgárt megbüntetnék olyan cselekmény miatt, ami a törvény általa megismerhető értelme szerint nem büntetendő. Az ilyen helyzet nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a jogbiztonság követelményével, ezért arra lehetőséget adni emiatt sem lehet" - írta a Népszabadság.