Fogyatékos dolgozók kerültek utcára Baján

Felmondtak 26 fogyatékos alkalmazottnak egy ruhaipar cég bajai foglalkoztató telepén, amelyet az ÁNTSZ kifogásai miatt be kell zárni. A tisztiorvosi szolgálat többek között azt hiányolta, hogy a munkahelyen nem volt öltöző, mosdó és zuhanyzó. A cég szerint ha eleget tesznek az ÁNTSZ kéréseinek, akkor nem maradt volna hely a munkavégzésre. A vállalkozás a bajai esettől függetlenül több más fogyatékos alkalmazottól is megválik.

Bezárja bajai foglalkoztató üzemét a ruhagyártással foglalkozó Jeannette Ruházati Kft. A bajai telephelyen csökkent munkaképességű, azaz fogyatékos emberek dolgoztak, akik hétfőn kapták meg felmondó levelüket. A távozó alkalmazottak 19 és 40 év közöttiek, többségük értelmi fogyatékos, de akad köztük látáskárosult is.

A Jeannette Ruházati Kft. humánpolitikai osztályvezetője Déri Jánosné az [origo]-nak elmondta: a 32 alkalmazott közül 26 embernek mondtak fel. A maradék hat közül két főnek sikerült a további foglalkoztatását megoldani a cég bácsalmási foglalkoztatójában, ketten betegállományban vannak, ketten pedig gyesen. Utóbbi négy alkalmazott tehát egyelőre függő helyzetben van. Az 1998 nyara óta működő bajai foglalkoztatót - ahol a dolgozók egyszerű munkafolymatokat, például szivacsvágást láttak el - ugyanakkor augusztusban kénytelenek telephelyengedély hiányában bezárni.

A telep felszámolása mögött a cég és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézete között hosszú ideje húzódó vita áll. A cég munkatársa közölte: a szolgálat olyan követelményeket támasztott, amelyeknek nem tudtak eleget tenni. Az ÁNTSZ például kérte, hogy alakítsanak ki külön öltözőket, zuhanyzókat és mosdókat a nők és férfiak számára. Ha ezt megtették volna, akkor nem maradt volna hely a tényleges munkavégzésre, azaz nem tudták volna hol foglalkoztatni az alkalmazottakat - mondta Déri Jánosné. Az önkormányzat ugyan közben felajánlott egy másik helyiséget, ennek átalakítása azonban meghaladta a cég gazdasági lehetőségeit.

A cég összesen több mint kétmillió forintot fizet ki a távozó alkalmazottaknak végkielégítésként. A távozók között vannak akik rokkantsági nyugdíjat kapnak, illetve rokkant-járadékosok, így valamilyen szinten biztosított a megélhetésük. A Jeannette Ruházati Kft. országszerte több mint ezerkétszáz fogyatékos embert foglalkoztat. A bajai esettől függetlenül is megválni kényszerültek több csökkent munkaképességű dolgozótól. Ők olyan alkalmazottak, akik intézetekben élnek, és így ellátásuk biztosított.

A cégeknek szükséges telepengedélyt az adott település jegyzője adja ki, az ÁNTSZ szakhatóságként működik közre az eljárásban. A tisztiorvosi szolgálat bajai intézetének vezetője, dr. Makáry Péter tisztifőorvos az [origo]-nak elmondta: már a tavalyi év első felében felhívták a Jeannette Kft. figyelmét a bajai telephelyen lévő hiányosságokra, a cég ugyanakkor nem tett eleget az ÁNTSZ kéréseinek. Az azóta eltelt időben több alkalommal is egyeztettek az önkormányzattal és a ruhaipari vállalkozással is, ezek a megbeszélések azonban nem vezettek eredményre - állítja Makáry.

Az ÁNTSZ többek között hiányolta azt, hogy a cég nem tájékoztatta őket arról, hogy a két munkahelyiségben pontosan milyen tevékenységet is akarnak végezni. A szolgálat ugyanis ennek alapján szabja meg, milyen előírásokat kell betartani. Nem mindegy, hogy szivacsvágás vagy tollpárnakészítés zajlik egy-egy helyiségben - tette hozzá Makáry.

Az ÁNTSZ kifogásolta azt is, hogy a telephelyen egyáltalán nem volt öltöző, mosdó és zuhanyzó, pedig mindegyiket kötelező létesíteni külön a nőknek és a férfiaknak is. A tisztifőrvos közölte: ilyen hiányosságok esetén a jogszabályok nem engedik meg, hogy kiadják a telepengedélyt.

A telepengedélyt legkésőbb 2003 június végéig kellett beszerezniük az érintett cégeknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkahelyekre vonatkozó egészségügyi szabályokat ne kellett volna korábban betartani. Arra a kérdésre, hogy a Jeannette bajai telepe miért működhetett ilyen hiányosságok megléte mellett is éveken keresztül, a tisztifőorvos, aki csak 2002 óta vezeti az intézetet, nem kívánt válaszolni. Vélhető ugyanakkor, hogy az érintett hatóságok azért engedélyezték a foglalkoztató működését, mert bíztak abban, hogy a cég idővel eleget tesz a követelményeknek.

A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központban adatvédelmi okokból nem adnak információt a bajai leépítésről. Arról, hogy milyen lehetőségek várnak az utcára kerülő fogyatékosokról, a központ általános igazgatóhelyettese elmondta: azzal tudják segíteni újbóli elhelyezkedésüket, hogy bértámogatást adnak azoknak a munkaadóknak, akik alkalmazzák a csökkentett munkaképességű állástalanokat. Busch Irén igazgatóhelyettes hozzátette: ha egy munkaadó tartósan munkanélkülieket alkalmaz, akkor mindössze egy évig vehet igénybe bártámogatást, ha azonban fogyatékosokat vesz fel, akkor ennél hosszabb időre is kaphat kedvezményeket.

A foglalkoztatóból távozó fogyatékosok - egy kivételével - családban élnek, és emelt szintű családi pótlékot, illetve fogyatékosi támogatást is kapnak, így megélhetésük várhatóan nem kerül veszélybe - derül ki a Bajai Egyesített Szociális Intézmény vezetőjének szavaiból. Paulai Tibor hozzátette: most azon dolgoznak, hogy az érintetteknek, akik a most megszűnő telepen 37-43 ezer forintot kerestek havonta, új munkahelyet találjanak.

Pethő András