Jövőre sziesztázhatunk a forró munkahelyeken

Az idei nyáron tapasztalt szokatlan kánikula miatt a munkaügyi minisztérium azt tervezi, hogy jövő évtől könnyíti a melegben dolgozók terheit. A minisztérium első sorban a munkavégzés biztonságát szeretné javítani, ezért a pihenőket és egy esetleges munkabeszüntetést a dél-európai országoktól eltérően nem a napszakhoz, hanem a hőmérséklethez kötné. A tárcánál azt mondták: az elsődleges cél nem a szieszta bevezetése, de elképzelhető, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett erre is lehetőséget kapnak majd a dolgozók. Igaz, a meleg miatti pihenőt utólag le kell majd dolgoznia mindenkinek.

Az elmúlt száz évben az idei május és június volt a legmelegebb - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból. A napi maximum hőmérséklet már májusban meghaladta a 25 Celsius-fokot, és a kánikula - a korábbi években megszokott 5-7 nappal szemben - három-négy hétig is eltartott. Nyáron több melegrekord is megdőlt. A szokatlanul meleg nyár miatt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) új rendelkezéseket dolgoz ki a meleg időben való munkavégzésre. A minisztérium a túlzott melegben végzett, emberi egészségre is káros munkák biztonságát szeretnék növelni a várhatóan jövő nyártól hatályba lépő új szabályozással.

"Száz éve ez volt az első olyan nyár, amikor mindannyian szenvedtünk a melegtől. A bőrünkön tapasztaltuk a mediterrán meleget" - mondta az [origo]-nak az FMM egyik munkatársa. Elmondta, bár egyelőre konkrét terv nincs a munkaügyi és biztonsági szabályok megváltoztatására, a szakértők már vizsgálják a kérdést.

A minisztérium szerint elsősorban azoknak a helyzetét kell megvizsgálni, akik a szabadban dolgoznak. "Az irodai dolgozók jobban vannak védve a meleg elől, mert a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban sok irodában légkondicionáló működik. A tetőn dolgozó ácsnak viszont nem mindegy, hogy 25, vagy 50 fokos melegben kell-e dolgoznia" - mondta a tárca munkatársa. Hozzátette, kérdés, hogy a szabadban dolgozók hatékonyan tudják-e végezni a munkájukat a nagy melegben.

A minisztérium szerint olyan megoldást kell keresni, amely kedvező a munkaadóknak és a munkavállalóknak is. Bár nem a dél-európai országokban megszokott déli munkaszünet bevezetése a cél, az FMM munkatársa kijelentette: megfontolás tárgya lehet akár egy néhány órás szieszta is, amit később dolgozhatnának le az alkalmazottak.

Már most is létezik több előírás és jogszabály, amely a meleg időben végzett munka körülményeit szabályozza. Egy 1996-os népjóléti miniszteri rendelet és annak 2002-es módosítása pedig megszabja azt is, hogy egy bizonyos hőmérséklet fölött mennyi pihenőt kell kötelezően tartani. E szerint a nehéz fizikai munkát végző embereknek például 31 Celsius-fokos hőmérsékletben már negyed óra munkára háromnegyed óra pihenés járna.

Galgóczy Gábor, az Országos Munkahigiéniás és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet vezetője az [origo]-nak azt mondta: ezen intézkedések célja, hogy kikerüljék a szélsőséges klimatikus körülmények káros hatásait. Galgóczy szerint ha a munkáltató nem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket a munkavégzéshez, akkor kötelező szünetet elrendelni. "Öt-tíz perces szüneteket egyébként is el kell rendelni időről időre, ha viszont nagyon rosszak a körülmények, akkor hosszabb pihenőt kell tartani" - mondta. Ez a most érvényben lévő rendelkezések alapján is lehetséges, a dél-európai országokban pedig hasonló intézkedések alapján rendelnek el sziesztát a munkahelyeken.

Galgóczy szerint azonban kérdés, hogy például egy vasúti krampácsoló esetében mennyire valósulnak meg ezek az elvárások, mivel az érvényben lévő szabályozások nagyon bonyolultak. Egy egyszerű hőmérő segítségével ugyanis nem lehet megállapítani, hogy a hőmérséklet túllépte-e a megengedett szintet. Az érvényben lévő szabályozás szerint jelenleg egy száraz-nedves hőmérő, egy glóbusztermométer és egy szélsebességmérő egy idejű használatával kell kiszámítani, hogy egy adott munkahely hőmérséklete megfelel-e az elvárásoknak. Ha a három mérés alapján meghatározott érték meghalad egy bizonyos szintet, akkora pihenőt kell elrendelni minden órában.

Ez azonban túl bonyolult eljárás, amely például egy vasútépítésnél nem biztos, hogy elvégezhető - vélekedett Lantos Géza, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szaktanácsadója. Lantos - aki részt vesz az új jogszabály kidolgozásában - elmondta, az új szabályok egyik célja éppen a most érvényben lévő rendszer egyszerűsítése lesz. Lantos szerint az új szabályozásba sok más egészségügyi tényező is bekerül majd. Úgy vélte, indokolt lehet például a bőrfelület és a test hőmérsékletének mérése is. Továbbra is más szabály vonatkozik majd egy nehéz fizikai munkát végző emberre, mint egy irodai dolgozóra.

Bártfai Erzsébet orvos-meterológus szerint rekkenő hőségben a déli pihenőórák bevezetése nagyon is indokolt. Mint mondta, ilyenkor az emberi szervezet teljes energiája a hűtésre fordítódik, ezért dekoncentráltság, pontatlanság jellemző a munkára. A nyílt terepen dolgozók esetében pedig a hőmegterhelés fokozottabb, és ez sokszor balesetveszéllyel jár.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségen az [origo]-nak azt mondták, hogy az utóbbi években nem sok panasz volt a túlzott melegben történő munkavégzés miatt. A minisztérium terveit ennek ellenére több szakszervezet is üdvözölte, azonban szinte mindenhol kételyeiket fogalmazták meg a tervezett jogszabállyal kapcsolatban. Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a tervezett pihenőidő nehezen lenne alkalmazható a postai dolgozókra, mert nekik elsősorban a hatékonyságot kell szem előtt tartaniuk. "A postások nem engedhetik meg maguknak, hogy késsen egy fontos levél" - mondta. Ádám szerint nem mindegy, hogy egy sürgős levél 11 órakor vagy csak délután érkezik-e meg, és a nyugdíjasoknak sem mindegy, hogy mikor kapják meg nyugdíjukat.

Bakucz József, a Taxigépkocsivezetők Független Szakszervezetének elnöke luxusnak tartja egy taxis életében a napi 3 órás pihenőt. Mint az [origo]-nak elmondta, inkább a taxisoknak tikkasztó melegben is előírt zárt cipő és hosszúnadrág ellen vennék fel a harcot.

Kovács Gábor - Sáling Gergő