Nyelvtudás terén nagy a lemaradásunk

A nyelvtudás területén a magyar lakosság jelentős lemaradásban van az EU-tagállamokban élőkhöz képest. Az Európai Unióban minden második ember legalább egy idegen nyelvet tud. Magyarországon viszont a lakosság alig 20 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Az EU-ban az angol a legismertebb idegen nyelv, nálunk viszont még mindig a német.

Magyarország 10,2 millió fős népességéből a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 19,2 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven képes kommunikálni. Az 1960. és az 1980. évi népszámlálások alkalmával átlagosan a népesség alig egytizede tudott anyanyelvén kívül egy másik nyelvet, tehát az elmúlt évtizedben az idegen nyelven is beszélők száma és az aránya megduplázódott. Ugyanakkor az Európai Unió (EU) lakosságának 53 százaléka,  gyakorlatilag minden második ember legalább egy másik nyelven is meg tudja magát értetni.

 

Míg Magyarországon az 1960. évi népszámlálásnál a férfiak 9,1, a nőknek pedig csak 8,2 százaléka beszélt anyanyelvén kívül más nyelvet, addig 1980-as évektől napjainkig az arány fokozatosan megfordult a nők javára, és így 2001-ben a férfiak 18,9, a nőknek pedig 19,5 százaléka tudott már anyanyelve mellett egy másik nyelven beszélni.

 

Az 1990. évi adatok szerint a négy fő korcsoporton belül a 60 éves és idősebbek beszéltek legnagyobb arányban (11,4 százalék) anyanyelvükön kívül legalább egy másik nyelvet. Ugyanez az arány 2001-ben már a 15-39 évesek körében a legmagasabb, 30,3 százalék, szemben az 1990. évi 11,2 százalékkal.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése szerint ma a 40 éven aluliak között háromszor annyian beszélnek egy másik nyelvet, mint 11 évvel korábban. Ennek elsőrendű oka az iskolai képzés keretében bevezetett kötelező, sok esetben nem egy, hanem két nyelvnek az oktatása, illetve az egyetemi, főiskolai diplomák nyelvvizsgához kötése.

 

Az EU népességénél az életkor előrehaladásával szintén csökken az idegen nyelvet beszélők aránya. A legfiatalabb korosztály mintegy kétharmada, a középkorúak fele, harmada, az idős korúak alig ötöde ismer egy másik nyelvet.

 

Magyarországon a 2001. évi népszámlálás adatai szerint az érettségizettek 27 százaléka, az egyetemisták, főiskolások 71,3, a diplomások 56,6 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet.

 

A felmérések szerint minden második vezető értelmiségi tud anyanyelven kívül legalább egy másik nyelven, míg az egyéb szellemi foglalkozásúak körében ez az arány még az egyharmadot sem éri el.

 

A szolgáltatási foglalkozásúak ötöde, az ipari, építőipari foglalkozásúak tizede beszél egy idegen nyelvet. Az eltartottak nyelvtudása alig alacsonyabb, mint a foglalkoztatottaké, ami a jelenleg iskolába járók nyelvtudására vezethető vissza.

 

Az EU-ban az angol, nálunk a német a legnépszerűbb

 

Az EU-országok lakossága körében anyanyelven kívül az angolt használják legnagyobb arányban (41 százalék). A svédek 81 százaléka, a hollandok 80, a dánok 78 százaléka beszél angolul, szemben az olaszok 39 százalékával, vagy a spanyolok és portugálok 36 százalékával.

 

Magyarországon az angol nyelv ismerete a német után, 9,2 százalékos aránnyal a második helyet foglalja el.

 

Az EU-ban 19 százalékkal, a második helyen áll a francia nyelv használata. Az Egyesült Királyságban és Írországban például minden negyedik lakos tud franciául. Magyarországon 2001-ben a lakosság alig több mint egy százaléka beszélt ezen a nyelven.

 

Az unió tagországaiban a harmadik helyet a német foglalja el, amit második nyelvként a lakosság mintegy 10 százaléka beszél. Hollandiában a lakosság 68 százaléka, Dániában 42 százaléka Svédországban 36 százaléka tud anyanyelvén kívül németül.

 

Magyarországon a német 9,4 százalékos aránnyal az első helyen áll az anyanyelven kívüli nyelvtudásban. A 957 ezer főleg magyar anyanyelvű németül tudó mellett még több mint 33 és fél ezer német anyanyelvű is él az országban.

 

Ugyanakkor a 40 éven aluliak körében a számítógép elterjedésével, az új típusú oktatási rendszer bevezetésével már egy árnyalattal az angol nyelv ismerete került túlsúlyba. A 40-59 évesek körében már közel kétszeres, a 60 éves és idősebbeknél pedig több mint háromszoros az angolul tudókhoz viszonyítva a németet beszélők aránya. Az előbbi korcsoportban a lakosság 8,1 százaléka, az utóbbiéban pedig 6,5 százaléka beszél anyanyelvén kívül németül.

 

Az Európai Unió negyedik leggyakrabban használt nyelve a spanyol, aminek magyarországi tudása az uniós átlagnak csak tizede: a lakosság 0,2 százaléka beszél spanyolul.