Német kutatók a Rózsafa-akcióról

Mintegy háromezer nyugatnémetnek volt kapcsolata a Stasival - hangzott el "A lusztrációs törvények hatályosulása a volt szocialista országokban" címmel szerdán Budapesten megrendezett kétnapos konferencián.

Az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) aktáit feldolgozó hatóság két munkatársa a konferencián elmondta, hogy az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi külföldi felderítéssel foglalkozó részlegének (HVA) kartotékállománya az Egyesült Államokból visszakerült Németországba. A kartotékok az amerikai titkosszolgálat, a CIA Rosenholz (Rózsafa) fedőnevű akciója során jutottak 1990 tavaszán rejtélyes körülmények között Washington birtokába.

Az előadók szerint 3000 nyugatnémetnek volt kapcsolata a Stasival. Megjegyezték: az ügynökprobléma korábban nem érdekelte a nyugatnémeteket, nem akartak átvilágítás tárgyává lenni, kedd óta azt vitatják, hogy átvilágítsák-e a Bundestag összes képviselőjét. "Tizenkét év után a keleti probléma átgyűrűzött a nyugati részbe" - mondták.

A titkosszolgálati akták feldolgozásának németországi gyakorlatával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a "lusztrációnak nincs szabványosított módja a gyakorlatban, minden tartomány másként kezeli". Elmondták: az 1991-ben elfogadott törvény 15 évig hatályos, ezután a Gauck-hivatal már nem ad ki információkat a Stasi- kapcsolatokra vonatkozóan.

A szlovák előadó, A Nemzet Emlékezete Intézetének munkatársa arról adott tájékoztatást, hogy 2001-től a szlovák állampolgárok nem tekinthetnek be saját irataikba, amelyeket Prágában őriznek. "Csehország és Szlovákia különválásakor az archívumok szétosztása nem korrekt módon történt, és ennek politikai okai voltak" - mondta a szlovák előadó. Szólt arról is, hogy Szlovákiában a nemzetbiztonsági hivatal csak bizonyos konkrét tisztségek esetében - amelyekben titkos anyagokhoz juthat valaki - végez átvilágítást.

A konferencia csütörtökön folytatódik Budapesten, majd Aradon.