Provokatív műalkotásokat vár a gazdasági tárca

Vitát, párbeszédet provokáló public art műalkotásokra írt ki pályázatot a gazdasági minisztérium. A tárca ezekkel a művekkel is fel akarja hívni az emberek figyelmét az uniós csatlakozással járó változásokra. A nyertes alkotás vagy alkotások a szobi és nagykátai kistérség valamelyik kistelepülésén jelennek meg novemberben. A public art nem egyszerűen köztérre kirakott szobrokat jelent: az utcára kitett pénzgyűjtő bőröndök, a lepellel letakart Szabadság-szobor éppúgy beleférhet ebbe a körbe, mint a Dunán kialakított pontonhíd.

A márciusban felállított pontonhíd is public art műalkotás volt

Szokatlan témájú pályázatot írt ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A tárca a public art tárgykörében tett közzé pályázati felhívást, amelyre köztéren megvalósítható művészeti alkotások terveit várja. A minisztérium azzal indokolja a múlt héten kihirdetett pályázatot, hogy bár az uniós csatlakozás minden magyar állampolgárt érint, mégis kevesen vesznek részt az ezzel kapcsolatos közügyek megvitatásában. A tárca szerint a köztereken megjelenő figyelemfelkeltő művészeti alkotások alkalmasak lehetnek arra, hogy vitát, párbeszédet gerjesszenek különböző fontos kérdésekről.

A pályázat egyelőre kísérlet arra, hogy a közügyekkel kapcsolatos public art egyáltalán működik-e Magyarországon - mondta az [origo]-nak a programfelelős Antal Dániel, a GKM stratégiai információs főigazgatója. A felhívás szerint a jelentkező művészeknek a következő - a tárca szerint is nehezen megfogható - téma jegyében kell elkészíteniük terveiket: "a szobi és a nagykátai hátrányos helyzetű kistérség 2004-től európai kistérséggé válik". Ez azt jelenti, hogy a művészeknek a kistérség valamely településének közterére kell megtervezniük alkotásukat, amely képes arra, hogy párbeszédet generáljon az említett témáról, azaz arról, hogy jövőre európai kistérséggé válik az érintett terület.

A gazdasági tárcának a brit és a holland példák adták az ötletet. Hollandiában például bővítik a szuperexpressz vonathálózatot, ami komoly változásokat jelent az ország térszerkezetében. Adott esetben például gyorsabban el lehet jutni Rotterdamból Párizsba, mint mondjuk egy sokkal közelebb lévő holland vagy belga városba, amelyet nem érint a vasútvonal. Ez jelentős változást hoz az emberek számára, ezért a holland kormány művészeket is felkért arra, hogy próbálják meg megfogalmazni ezt.

A GKM felhívására szeptember 29-ig várják a pályázatokat. A nyertest közbeszerzési eljárás keretében választják ki. Az elfogadott terv vagy tervek kivitelezése a szobi és nagykátai kistérség valamely településén novemberre várható. A megvalósítást segítheti az is, hogy a tárca arra az időszakra egyébként is tervez egy rendezvénysorozatot a térségbe.

Antal Dániel elmondása szerint azt sem bánják, ha a minisztérium panaszokat kap majd a public art alkotás miatt. A lényeg az, hogy sok embert vonzzon az adott köztérre, és vitát, párbeszédet provokáljon közöttük - tette hozzá a főigazgató.

Azt, hogy pontosan milyen alkotás kerülhet a kistérség településére, még sejteni sem lehet. Ennek oka nemcsak az, hogy a zsűri csak szeptember végén dönt, hanem az is, hogy nehezen lehet körülhatárolni, mi tartozik a public art körébe.

A huszadik század második felében jelentkező új művészeti ág első markáns hazai alkotása az 1956-os forradalom idején született meg - mondta az [origo]-nak Sugár János, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének oktatója. Erdély Miklós képzőművész azokban a napokban nyitott bőröndöket helyezett el az utcákon, amelyekbe pénzt gyűjtött. Erdély kikötötte azt is, hogy a pénzt tartalmazó bőröndöket senki sem őrizheti. A táskák mellett az a felirat szerepelt, hogy a forradalom tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk pénzt a mártírok emlékének megőrzésére.

Sugár emlékezetes public art alkotásnak tartja St.Auby Tamás 1992-es A Szabadság lelkének szobra című művét is. A rendszerváltást követően nagy vitát váltott ki az, hogy a '89 előtt is fennálló szobrok megmaradjanak-e vagy sem. St.Auby erre a társadalmi vitára úgy reagált, hogy egy gigantikus lepellel letakarta a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobrot. A lepel tetejére két lyukat vágott, és ezzel a szobor úgy nézett ki, mint egy kísértetet játszó kisgyerek, és megszabadította a rendszerváltás előtt rátapadt esetleges negatív jelentéstől - mondta Sugár.

A Képzőművészeti Egyetem tanára szerint a hazai public art körébe tartozik az áprilisi EU-népszavazás előtt a Dunán felállított pontonhíd is. A Supergroup csoport kezdeményezése alapján a honvédség kivitelezte a néhány napig létező alkotást, amelyen több százezer ember fordult meg.

Mint azt a GKM példája vagy a tárca által követett brit és holland kezdeményezések mutatják, a public artot felfedezte magának a politika is.

Németországban akkor alkalmazták, amikor politikai döntés született arról, hogy létrehoznak egy holokausztmúzeumot. Az ország vezetésének célja volt az is, hogy elinduljon egy társadalmi vita arról, hol és hogyan jöjjön létre az emlékhely. Sugár elmondása szerint a kampányra felkért cég egy művészeti alkotásnak is beillő óriásplakáttal állt az emberek elé. A plakát gyönyörű alpesi tájat ábrázolt, rajta egy gót betűkkel írt szöveggel: "A holokauszt nem történt meg." A nyilvánvalóan provokáló hirdetés elérte célját, és elindított egy társadalmi vitát.

Pethő András