Ötször annyit keresnek az MFB-sek, mint Medgyessy

Vágólapra másolva!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatói a legjobban fizetett állami vezetők. Az MFB által az [origo]-hoz eljuttatott információk szerint Erős János, az MFB vezérigazgatója 2002-ben átlagosan havi bruttó 5 419 198 forintot kapott munkájáért. Jól keresett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetője is. Szász Károly átlagosan havi bruttó 4,6 millió forintot kapott tavaly.
Vágólapra másolva!

Az [origo] szerdán a 2002-es zárszámadási törvény tervezete alapján cikket jelentetett meg arról, hogy mennyit keresnek egyes állami hivatalok vezetői. A cikkel kapcsolatban az a kifogás érkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi), hogy az adatok nem pontosak, mert a zárszámadásban szereplő számok túl magasak. Ezután a cikket levettük az [origo]-ról.

Csütörtökön levélben kerestünk meg több állami, költségvetési pénzből működő intézményt is, hogy a számokat pontosítsuk. A megküldött adatok alapján a legjobban kereső állami vezetők az Magyar Fejlesztési Bank vezérei voltak 2002-ben. Erős János, az MFB vezérigazgatója - a bank kommunikációs osztálya által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint - 2002-ben bruttó 37 934 390 forintot keresett, amely összeg tartalmazza rendszeres havi juttatásán túl prémiumait is. Erőst május végén nevezték ki a bank ideiglenes vezetőjévé, majd augusztus 5-től az intézmény vezérigazgatója lett. Tavaly hét hónapot töltött az MFB élén, így átlagos havi fizetése bruttó 5 419 198 forint volt.

Czirják Sándort 2002. augusztus 5-től nevezte ki Csillag István gazdasági miniszter az MFB vezérigazgatójává. Czirják közel öt hónap alatt bruttó 24 547 727 forintot keresett, azaz havi átlag bruttó 4 909 545 forintot.

Zdeborszky György szintén az MFB ideiglenes vezérigazgatója volt 2002. május végétől augusztus elejéig, azaz alig több, mint két hónapig. Ez alatt az idő alatt vezérigazgatóként bruttó 5 671 935 forintot keresett. Zdeborszky jelenleg az MFB igazgatóságának elnöke.

Jól keresett Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke is. A PSZÁF tájékoztatása szerint Szász tavaly bruttó 55,5 millió forintot kapott. Ez átlagosan havi bruttó 4 625 000 forintnak felel meg.

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök egyaránt havi bruttó 990 000 forintot keresnek. Mivel jogosultak 13. havi illetményre is, évi bruttó fizetésük 12 870 000 forint.

Az [origo]-nak megküldött adatok szerint akad más állami hivatalnok is, aki milliós fizetéssel dicsekedhet. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Nagy Zoltán 2002-ben bruttó 15 199 791, azaz átlagosan havi 1 266 649 forintot keresett.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) egyelőre nem válaszolt kérdésünkre, a zárszámadás szerint azonban az LB 2002-ben bruttó 9 481 000 forintot költött elnöki fizetésekre. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint Polt Péter legfőbb ügyész esetében helytálló a 2002-es zárszámadási adat. E szerint Polt tavaly bruttó 9 333 000 forintot kapott munkájáért. Ez átlagosan havi 777 750 forintnak felel meg. Holló András, az Alkotmánybíróság nyáron megválasztott elnöke havi bruttó 990 000, az alkotmánybírák pedig 902 000 forintot keresnek. Az országgyűlési biztosok fizetése átlagosan havi 681 000 forint.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke nem tartozik a legjobban fizetett állami alkalmazottak közé. Kovács 2002-ben bruttó 9 807 000 forintot keresett. Ez átlagosan havi 817 250 forintot jelent. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Király László György elnök illetményét a Pénzügyminisztérium (PM) határozza meg, ott érdeklődjünk. A PM-től azonban erre a kérdésünkre eddig nem kaptunk választ. A zárszámadás alapján azonban az APEH bruttó 9 289 000 forintot költött elnöki juttatásokra tavaly. Molnár Zoltánnak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság igazgatójának 6 608 936 volt tavaly a bruttó fizetése.

Az országgyűlési képviselők éves bruttó illetménye 6 958 850 forint. Ez átlagosan havi bruttó 579 900 forintot jelent. Ezt még kiegészítik bizottsági helyeikért vagy egyéb országgyűlési pozícióikért járó pénzekkel is. A miniszterek illetménye bruttó havi 784 000 forint. A legtöbb minisztériumban az [origo] kérdésére azt válaszolták, a tárca vezetője csak a miniszteri normatívát kapja, más juttatást azonban nem.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában ugyanakkor azt mondták, hogy Hiller István miniszter fizetése megfelel a 2002-es zárszámadás törvénytervezetében szereplő összeggel. Ez 8 856 000 forint, eszerint Hiller 738 000 forintot keres havonta. A Pénzügyminisztériumtól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy László Csaba miniszter 2002-ben 3 072 000, azaz átlagosan havi bruttó 512 000 forint keresett. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium csütörtöki közleménye szerint pedig Csillag István gazdasági miniszter illetménye tavaly átlagosan havi bruttó 626 827 forint volt. Ezek a számok azonban elmaradnak a 784 000 forintos miniszteri fizetéstől, amelyet a köztisztviselői törvény határoz meg.

Az [origo] szerette volna azt is megtudni, hogy a miniszterek milyen egyéb juttatásokat, jutalmakat kapnak. Ez ügyben megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, azonban eddig nem kaptunk választ kérdésünkre.

Hajdu István, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a miniszteri illetménnyel azonos fizetésre jogosult. Hajdu évi 9 804 000 forintot keres.

Az [origo] szerette volna megtudni több más állami vezető fizetését is. Megkerestük az ÁPV Rt.-t és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) is kérdésünkkel. Az ÁPV Rt.-nél azonban szerdán azt a választ kaptuk, hogy a vezetői illetmények a vezetők személyes adatai, így azok nem tartoznak a nyilvánosságra. Csütörtöki megkeresésünkre pedig eddig nem válaszolt az ÁPV Rt. Mivel az intézmény vezetőinek fizetését nem a költségvetésben rendezik, így semmilyen információval nem rendelkezünk arról, mennyit keresnek az ÁPV Rt. vezetői.

A Kehinél is azt mondták, hogy a vezetők keresete nem hozható nyilvánosságra, mert személyes adat, amelyet véd az adatvédelmi törvény. A 2002-es zárszámadási törvénytervezet szerint a Kehi 2002-ben bruttó 14 640 000 forintot költött vezetői juttatásokra.

Cikkünkben korábban néhány helyen pontatlan adat szerepelt, mivel a 2002-es zárszámadás törvénytervezet számai nem minden intézménynél felelnek meg a jelenlegi vezetés illetményének. Egyes hivataloknál ugyanis 2002-ben vezetőváltás történt és a zárszámadásba a korábbi vezetők illetménye, illetve esetleges végkielégítése is bekerült.

Sáling Gergő