Szórakoztatóbb tömegközlekedéssel az autók ellen

Odasétálunk a megállóba, a busz egyből, pontosan jön, felszállva válogathatunk az ülőhelyek között, az utazás során pedig kényelmesen újságot olvashatunk, leckét írhatunk. Az átszállóhelyen az elektronikus kijelző mutatja, hogy hány perc múlva megy a következő járat, addig kulturált körülmények között intézhetjük ügyeinket. Mindez nem utópia - a szakemberek szerint ez könnyen megvalósítható, és enélkül nem is várható, hogy az autósok átszokjanak a tömegközlekedésre.

Mai viszonyok alapján nagyon nehéz rábeszélni egy autóst, hogy közlekedjen BKV-val, mert még a dugókat is inkább bekalkulálja az utazásába, mint hogy a tömegközlekedés kényelmetlenségeit elviselje - állítja a Fővárosi Mérnöki Tervező (Főmterv) Rt. elnök-igazgatója, Molnár László. Míg a kocsiban egyedül vagy azzal lehet az ember, akivel akar, kényelmesen ülhet, rádiót hallgathat, addig a BKV-járműveken sok esetben csak nyomoroghat, a megállókban pedig toporoghat. Érthető, hogy inkább sokaknak megéri a költségesebb autókázás.

Mi kellene ahhoz, hogy egy autós átpártoljon a tömegközlekedéshez? - teszi fel a kérdést a közlekedési szakember. Először is gyors, pontos, megbízható és sűrű járatok, amelyek tiszták és kulturáltak. Fontos, hogy legyenek szabad ülőhelyek is, hogy lehessen olvasni vagy tanulni az utazás közben. A járatok bővítésével, fejlesztésével csökkenteni kell a kényszerű átszállásokat is - sorolja Molnár László a teendőket, aki így folytatja: nem mindegy, hogy milyenek az átszállási csomópontok. Ezeknek védeniük kell az utasokat az időjárás viszontagságai ellen, valamint olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy az apró-cseprő ügyeket, bevásárlásokat is el lehessen ott intézni. Ennek megvalósítása még pénzbe sem kerülne az önkormányzatnak, mivel a vállalkozások és üzletek érdeke, hogy olyan helyen telepedjenek meg, ahol sok ember megfordul. A nyugat-európai nagyvárosok pályaudvarain sétálva nem véletlenül gondolja az ember, hogy olyan, mintha egy igényes üzletközpontban lenne - von párhuzamot Molnár László, aki szerint azt kell elérni, hogy a közlekedés ne kényszerű holtidő, hanem kellemes és praktikus időtöltés legyen. Amennyiben minden elem megvalósul, akkor az autósok nagy része át fog szokni a tömegközlekedésre - jelentette ki a szakember. Különösen, ha az átszállási csomópontoknál őrzött parkolókban hagyhatják a kocsijukat, amelyet a BKV-bérlettel ingyenesen használhatnak, ahelyett hogy borsos parkolódíjat fizetnének a belvárosban.

A fentebb vázolt elképzelések nem utópiák - véli a Főmterv vezetője, aki emlékeztetett arra, hogy várhatóan 2006-tól az EU a városi tömegközlekedést is támogatni fogja.

Úgy látszik, még mindig nem elég ijesztőek a főváros közlekedési problémái, hogy a politikusok komolyabb lépésekre szánják rá magukat - mondta a budapesti városüzemeltetési bizottság SZDSZ-es elnöke, Lakos Imre, aki szerint az építendő metróvonalak megépítésének elsődleges szerepük lesz a tömegközlekedés helyzetének javításában.

A tömegközlekedés mellett meg kell oldani a Budapesten átözönlő forgalom okozta nehézségeket - hívta fel a figyelmet Lakos Imre. Ehhez be kell fejezni az M0-s körgyűrűt, új hidakat kell építeni, hogy a tranzitforgalom ne a városon keresztül araszoljon. Az új metróvonalak (a 4-es metró mellett a békásmegyeri és a csepeli HÉV belváros alatti összekötése lenne majd az 5-ös metró) és a külső körgyűrűk megépítése nélkül, amelyek állami szerepvállalást is igényelnek, csak apróbb javításokat lehet eszközölni például buszsávok kialakításával, forgalomtechnikai módosításokkal.

Nagyon sok évbe, akár 10 évbe is beletelhet, hogy mindezek megvalósulhassanak, ráadásul a metró és az M0-s állami szerepvállalást is igényel, így ezekről a főváros egyedül nem tud dönteni - mondta Lakos Imre.

Budapest adottságai a tömegközlekedésre elképesztően jók - jelentette ki Molnár László, aki példaként említette, hogy 11 elővárosi agglomerációs vasútvonal fut be Budapestre, amelyet nem használunk ki. Terveik szerint a 4-es metró (amelyet szerintük majd a budaörsi virágpiacig kell építeni) mellett a 2-es metrót is két irányba meg kellene hosszabbítani: a Batthyány tértől a Budagyöngyéig és a BAH-csomópontig, annál is inkább, mivel, mindkét hely alkalmas P+R kialakítására.

A Főmterv vezetője is egyetért azzal, hogy a tömegközlekedés mellett a külső körgyűrűk és új hidak építése is elengedhetetlen, mivel hatalmas a belső területek átmenő forgalma: az V. kerület járműforgalmának például 83 százalékát teszi ki a tranzit. Szerinte ha kiépül az M0-s és a külső körgyűrű, akkor csökkenteni lehetne a belső részek útjainak keresztmetszetét, például a Rákóczi út és a Kossuth Lajos útból el lehetne venni egy-egy forgalmi sávot egyéb célokra (járdaszélesítés, parkolás vagy például villamossín).