K&H-ügy: gyanúsítottak az OTP-nél és az IEB-nél

Vágólapra másolva!
Három banki alkalmazottat hallgattak ki gyanúsítottként a K&H-botránnyal kapcsolatban. Az Inter-Európa Bank két és az OTP egy munkatársát bejelentéskötelezettség elmulasztásának bűntettével gyanúsítják. A pénztárosok ugyanis nem jelentették, amikor az ügyben pénzmosással gyanúsított két szír férfi rendszeresen százmilliókat vett fel készpénzben a bankoknál nyitott lakossági számláiról.
Vágólapra másolva!

Molnár Csaba alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetője szerint a három banki alkalmazott egy alkalommal sem jelentette azokat a készpénzfelvételeket, amelyek során az ügyben szintén gyanúsított két szír férfi százmilliókat vett fel a bankoknál vezetett lakossági folyószámláiról.

Az alezredes szerint a banki alkalmazottaknak az előírások szerint minden gyanús pénzmozgást jelenteniük kell. Arról, hogy mi számít gyanús pénzmozgásnak s ennélfogva bejelentési kötelezettséggel terhelt tranzakciónak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen dolgozott ki a rendőrség egy példákkal illusztrált leírást, amelyet minden bank felvett belső előírásai közé. Ha valaki lakossági számláról rendszeresen vesz fel készpénzben százmilliós összegeket, az mindenképpen gyanús, és jelenteni kell a rendőrségnek, amely megvizsgálja az ügyletet - mondta az alezredes.

A rendőrség adatai szerint a három banki alkalmazott egy alkalommal sem tett eleget bejelentési kötelezettségének, s így a rendőrség tudta nélkül vett fel a két szír férfi a K&H Equities brókercégénél elsikkasztott milliárdok közül hatmilliárd forintot - 5 milliárdot az Inter-Európa Bankon, egyet pedig az OTP-n keresztül.

Kilenc gyanúsított, sok tízezer oldalnyi ügyirat

A K&H-ügy 9 gyanúsítottja közül volt, akit csak egyszer hallgattak ki, míg másokat akár hat alkalommal is - mondta el a nyomozással kapcsolatban Gera Antal, az SZBEI vizsgálati főosztályának vezetője. Az ezredes szerint a gyanúsítottak bármikor megkereshetik a vizsgálót, és jelezhetik, ha úgy érzik, valamilyen mondanivalójuk van.

Mint Gera Antal beszámolt róla, sokan - köztük börtönbüntetésüket töltő elítéltek - keresik meg őket azzal, hogy segítséget nyújtsanak a nyomozásban. Az ígért információról azonban rendre kiderül, hogy nem jelent komoly segítséget, s az esetek többségében csak a sajtóban megjelent valamilyen információt közölnek. Igaz, volt olyan elítélt is, aki az ügy hátterének teljes feltárás ígérte, büntetésének megszakításáért cserébe.

Az ezredes szerint eddig 35 dossziényi anyag keletkezett az ügyben, ez körülbelül 10 ezer oldalt jelent. Bűnjelként 60 ezer oldalnyi anyagot foglaltak le, de van még hat zsák tele papírral, amelyet még nem is tudtak rendbe szedni, ez körülbelül 10-15 ezer oldalnyi dokumentum lehet.

Mint Gera Antal elmondta, a K&H Equities 2001 utáni ügyféldossziéinak vizsgálatát bűnüldözési szempontból már kielemezték és átadták a kirendelt tőkepiaci szakértőknek. Jelenleg a Kulcsárnak a banknál történt alkalmazása óta 2001-ig terjedő időszak iratait vizsgálják.

Az ügyészség nem engedélyezi Kulcsár bécsi kihallgatását

Gera Antal beszámolt arról is, hogy a Fővárosi Főügyészség faxon tájékoztatta az ORFK SZBEI-t, hogy nem tartja megalapozottnak az igényt Kulcsár Attila kihallgatására Ausztriában. Gera szerint az ügyészség indoklásában elfogadható érvek is vannak, például, hogy a jogsegély formájában történő bécsi kihallgatás miatt késhet Kulcsár kiadatása, és hogy egy ilyen kihallgatás során csak osztrák rendőrtiszt beszélhet a gyanúsítottal, a magyar nyomozó, aki ugyan ott lehet, csak közvetve kérdezhet, ami azonban nem elég hatékony.

Az ORFK a Népszabadságban megjelent, az ügyészségnek tulajdonított véleménnyel kapcsolatban, miszerint a rendőrség illetékesei szakmai meggyőződésük ellenére felsőbb politikai utasításra kérték a kihallgatást, azt közölte, hogy a rendőrség fokozott ügyészégi felügyelet alatt folyó nyomozása során tett intézkedések szoros összhangban állnak a büntetőeljárás eddigi megállapításaival. A rendőrség az esetleges szakmai nézetkülönbségek megvitatására nem tartja megfelelő fórumnak a sajtó nyilvánosságát. Gera Antal elmondta, hogy a nyomozás felgyorsítására vonatkozó társadalmi igény mellett szakmai érvek is szólnak a bécsi kihallgatás miatt.