Nyomorszinten él a roma háztartások többsége

A romák között alig van magas iskolai végzettségű, a munkaképes férfiaknak csak 16 százaléka dolgozik rendszeresen, s a háztartások 56 százaléka a legszegényebbek közé - világbanki meghatározás szerint nyomorszinten élnek -, de 87 százalékuk is a társadalom alsó egyharmadához tartozik jövedelmük alapján - írja a Magyar Hírlap.

Idén harmadszor készült országos szociológiai felmérés a romák helyzetérő 1971 és 1993 után. A kutatásokból kiderül, a rendszerváltozás igazi vesztese a cigány népesség volt. Míg például 1971-ben a férfiak 85,2 százaléka volt aktív kereső, 2003-ra ez az arány 30 százalékosra olvadt, de bejelentett, rendszeres állása csupán 16 százalékuknak van - írja a Magyar Hírlap A magyarországi cigány népesség helyzete a XXI. század elején című kutatás alapján.

Eszerint a cigányság alig 8 százaléka dolgozik fehérgalléros munkakörben, vagy egyenruhás testület tagjaként. A romák több mint 30 százaléka él az északli régióban, ahol ezerszámra szűntek meg munkahelyek.

Kemény István szociológus, a kutatás vezetője szerint tévhit, hogy az 1990-és években nőtt volna a születések aránya a romáknál. Csak arról van szó, hogy náluk lassabban csökken a születési arány, mint az össznépességnél, ez az utóbbiaknál 32, a romáknál 20 százalék körüli.

A szociológus úgy véli, hogy a rendszerváltás után az ígért előnyök reményében tudatosan választották a többségi társadalomba való beolvadást a romák, ennek eredménye, hogy mára 17 százalékkal kevesebben beszélik a cigány nyelvet.

A magyarországi romák lélekszáma 1971-ben 320 ezer, 1993-ban 470 ezer, manapság 570-600 ezer körüli - derül ki a Magyar Hírlap cikkéből.