Kenedi szerint lehetnek még iratok Kondor múltjáról

Kenedi János történész, kutató szerint az állambiztonsági levéltárban megtekinthető, Kondor Katalinra vonatkozó 6-os karton négy további irat létezéséről tanúskodik, melyek a hatályos titoktörvény és levéltári törvény értelmében nem titkosak, és az irat keletkezésének eredeti irattárában fellelhetők.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) a napokban a sajtó számára is hozzáférhetővé vált a Magyar Rádió elnökére vonatkozó iratok közül az állambiztonsági szervekhez történő beszervezésére irányuló kísérletre utaló 6-os karton elő- és hátlapjának hiteles másolata, illetve bizonyos mágnesszalagos adathordozón archivált adatok másolata.

A rádióelnökről kiállított 6-os karton másolatát a Népszava szeptember 26-án közölte. E szerint - állította a lap - Kondor Katalin 1974-től 1983-ig kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálat kémelhárításával. Kondor Katalin azonban hamisnak nevezte a lap állításait.

A levéltárból az MTI munkatársának állampolgári jogon kiadott hiteles másolat és a Népszava című napilap szeptember 26-i számában közölt dokumentum között két lényeges eltérés van - állapította meg Kenedi János a másolat megtekintése után. A szakértő "furcsának" nevezte, hogy míg a levéltári példányban a karton hátoldalának legalsó sorában egy hosszabb kód olvasható, a napilapban a keletkezés rovatban van egy kétjegyű szám, de egy hatjegyű kódszám hiányzik, minden megjegyzés nélkül ki van fehérítve.

A több számból és betűből álló, rosszul látható kód egy 1983 után történt, technikai műveletre utalhat, ám "azt csak az Állambiztonsági Nyilvántartó Szolgálat irattárosa tudja megfejteni" - mondta Kenedi János.

A másik különbség a - lap képaláírása szerint a személyiségi jogok védelmében - feketével kihúzott sorokban van: a lapban nem csak a beszervezést végző tiszt nevét anonimizálták, hanem a nyilvántartóban dolgozó operatív tiszt aláírását is - ezzel esetleg azt sugallva, hogy a két név azonos - mondta Kenedi János. Hozzátette: a levéltárból kikért másolaton látszik a nyilvántartó tiszt aláírása, a két név pedig különbözik, sőt a bejegyzések időpontja is különböző lehet.

Hiányoznak továbbá a 6-os karton csatolmányai (6/a, b, és c karton), ami "egy szakértő számára nyilvánvalóvá teszi, hogy az törvénytelenül került ki" - mondta.

"Az első kérdés, melyet a Kondor Katalinra vonatkozó 6-os karton felvet, hogy hol van a kartonon feltüntetett 222/662 számú napló" - mondta a kutató. Közölte: a 222/662 számú naplót, mely végigköveti az ügyirat sorsát, "semmilyen jel szerint nem semmisítették meg".

Kenedi János, aki az 1995-ben a BM-ben működött iratfeldolgozó bizottságban dolgozott, ezt a bizottság egyik jegyzőkönyvéből való idézettel támasztotta alá. "1990. június 29-én a kartonrendszerből közös kiválasztás után a Nemzetbiztonsági Hivatal Nyilvántartó és Irattári Iroda átvett jegyzőkönyvileg a BM Adatfeldolgozó Szolgálattól (...) mindösszesen 21 988 darab 6/a, b, c, és d jelű, illetve az együttműködésből kizárt hálózati személy-kartont, továbbá 2347 darab adatlapot. (...) Ugyancsak ekkor került elhelyezésre a kiválogatott 2832 darab "B", 6009 darab "M" és 7856 darab "O" dosszié" - idézte a történész.

Kenedi János elmondta: bár az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában csak 1970-nél tartanak az iratátvételnél, a karton pedig 1974-ben keletkezett, ám az 1995-ben elfogadott levéltári törvény szerint az 1980 előtti irattári iratokat ott lehet kutatni, ahol keletkeztek. Így tehát a valamikori III-as (állambiztonsági) főcsoportfőnökség Falk Miksa utcai irattárban kutatható a napló, és következményei, az ugyancsak a 6-os kartonon feltüntetett H-59742 és B-135026 jelzetű dossziék - mondta. Minthogy a Magyar Rádió elnöke a törvény értelmében közszereplő, nem térhet ki a kutatók betekintése elől - tette hozzá.

A "H" - hálózati személy - jelű dossziét attól kezdve, hogy kitöltötték a 6-os kartont, azonos számmal jelölt "M" - azaz munka - dosszié követte: ez tartalmazza a hálózati személy jelentéseinek első példányait - közölte a kutató. Ám ha ez nincs meg, akkor a második, harmadik, vagy negyedik példány megtalálható az Objektum vagy a Személyi dossziékban, attól függően, hogy milyen hírforrást közvetített a titkos megbízott - tette hozzá.

A kartonon látható harmadik, B-135026 irattári szám alatt iktatott beszervezési dosszié csak egy példányban készült, ezt irattározták: eredetileg az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartóban helyezték el, mely a Roosevelt téri BM-épületben volt található. Amennyiben ez ma is "élő anyag", azaz ügyviteli értékkel rendelkezik, akkor valóban titkos és nem kutatható - tette hozzá.

A "B" dossziékban mindig két nyilatkozat szerepel: a beszervezési nyilatkozat általában kézzel írott szövege, amelyet a beszervezett személy aláírt, illetve egy erre vonatkozó titoktartási nyilatkozat - ismertette Kenedi János. Kitért arra is: ha ezt a dossziét kérésre nem tudják kiadni a ÁBTL-ben, akkor a levéltárnak be kell mutatnia ennek leselejtezési naplóját, vagy felvilágosítást kell adnia, hová került a kérdéses dosszié. "Csak a Duna-gate botrány néven ismert ügyben fordult elő, hogy a selejtezési naplók elejéről és végéről kitéptek néhány oldalt" - tette hozzá.

A szakértő nyilatkozatával kapcsolatban a Magyar Rádió szóvivője az [origo]-nak azt mondta: nem kívánnak rá reagálni. Kenedi véleménye szerintük csak egy a sok közül, amivel nem kívánnak foglalkozni.

Kondor Katalin október 13-án megtekintette a múltjával kapcsolatos iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, későbbi sajtótájékoztatóján pedig nyilvánosság elé tárta azokat. Az állambiztonsági levéltár főigazgatója ezután közölte: a levéltárban őrzött, Kondor Katalinra vonatkozó iratokat november 4-től megismerhetik mind a tudományos kutatók, mind az iratokba más jogcímen betekinteni kívánók.