Az FVM összesen 1,9 milliárd forintot nem fizetett ki az országban működő vízitársulatoknak idén, forráshiányra hivatkozva. Az összeget korábban pályázaton nyerték el a társulatok, az előírt munkát időközben teljesítették, mégsem kapták meg a pénzt.
Amennyiben nem jutnak pénzükhöz az országosan kiépített, több ezer kilométernyi belvízelvezető csatornarendszert működtető, közfeladatot ellátó társulatok, rövid időn belül csődbe mehetnek. A vízelvezetőknek nagyobb esőzésekkor, hóolvadáskor van jelentős szerepük, mivel a termőföldekről ezeken az árokrendszereken keresztül eresztik le a belvizet.
A Vízitársulások Országos Szövetségének egy korábbi közleménye szerint még azok a győztes pályázók sem kapták meg pénzüket, akik már a számlát és a teljesítési igazolást is leadták és érvényes támogatási szerződésekkel is rendelkeztek. A 290/2002-es számú kormányrendelet ugyanakkor egyértelműen szabályozza, hogy a költségvetési előirányzat forráshiánya esetén a már megítélt, aláírt szerződésekkel biztosított támogatások folyósítását nem lehet felfüggeszteni - olvasható a közleményben.
Sághy Zoltán, a sárbogárdi vízitársulat elnöke elmondta, hogy a társulata 36 milliót nyert pályázaton az FVM-től idén, ebből végezték el többek között a környéken a csatornák tisztítását, mélyítését. Bár a pályázati kiírásban előírt munkákat elvégezték és ezt a minisztérium is elismerte, az agrártárca csak 10 milliót utalt át. A maradék összeg kifizetését bizonytalan időre felfüggesztették. A vízitársulat így nem tud kifizetni több alvállalkozót, akik maradékalanul elvégezték feladatukat
Nem csak az alvállalkozók szemében lehetünk így hiteltelenek. Ha nem tudjuk elkezdeni a téli munkálatokat, a gazdák is joggal kérdezhetik, mire fizessenek hozzájárulást - mondja Sághy.
Jelenleg ugyanis a költségvetési támogatás mellett a termőfölddel rendelkező gazdák és önkormányzatok is hektáronként 500 forintot fizetnek a társulatoknak. A társulatok a csődöt akkor kerülhetnék el, ha a jelenlegi 500 forintos tagdíjat 2000-2400 forintra emelnék. Így az FVM mulasztása miatt a gazdálkodóknak és a termőfölddel rendelkező önkormányzatoknak kellene a jelenlegi díj négyszeresét fizetni.
Az FVM hivatalosan nem reagált az [origo] megkeresésére. Nem hivatalosan azonban az [origo] úgy tudja, a tárcánál se vitatják, hogy problémát okozhat a pályázati pénzek kifizetésének befagyasztása, ezért keresik az áthidaló megoldásokat. Az egyik lehetőség, amiről jelenleg is tárgyalnak a vízitársulatokkal, hogy a minisztérium garanciavállalása mellett valamelyik kereskedelmi banktól hitelt vehetnének fel a társulatok. Ezzel azonban valószínűleg csak a bank járna jól, a kamatokat és kezelési költséget ugyanis vagy a társulatoknak vagy az FVM-nek ki kellene fizetnie.
Az FVM egyik, az ügyben érintett osztályának névtelenséget kérő munkatársa az [origo]-nak azt mondta: a tárcán belül is megosztottak az ügyben érintett ügyosztályok. Ellentétes álláspontot képvisel a vízgazdálkodási illetve a költségvetési főosztály, a vízgazdálkodási szakemberek ugyanis hajlanának arra, hogy fizessen a tárca.
Legutóbb 1999-ben és 2000-ben az ország több pontján okozott jelentős károkat a belvíz, elsősorban ott, ahol nem voltak megfelelő állapotban a csatornák. Csak Sárbogárdon 66 millió forint gyorssegély kellett ahhoz, hogy ne öntse el a település nagy részét a felgyülemlett belvíz, de így is több lakóház összedőlt, mivel akkor a csatornák nem voltak kellőképpen kitisztítva.
Komáromi Gergely