Szabálytalanul zárta ki a kamara a Nemzeti tervezőjét

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság ítélete szerint szabálysértő volt a Magyar Építész Kamarának az a határozata, amellyel 2000-ben kizárták a tagok sorából Siklósi Máriát, a Nemzeti Színház épületének tervezőjét. A kamara akkor etikai vétségre hivatkozva zárta ki az építészt, aki bíróságon támadta meg a döntést. Az elsőfokú ítélet szerint a kamarának újra le kell folytatnia az etikai eljárást Siklósi ügyében.
Vágólapra másolva!

A Fővárosi Bíróság (FB) hatályon kívül helyezte a Magyar Építész Kamara (MÉK) 2000. decemberi határozatát, és új eljárásra kötelezte a kamarát Siklós Mária, a Nemzeti Színház tervezőjének ügyében.

A közigazgatási pert az építész kezdeményezte a MÉK-kel szemben két éve, azt kérve a bíróságtól, hogy helyezzék hatályon kívül a szervezet azon határozatát, amellyel - a Nemzeti Színház tervezése kapcsán elkövetett etikai vétségre hivatkozva - kizárták őt a kamarából.

Az FB pénteki ítélete ellen csak felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be a felek, fellebbezni nincs lehetőségük. A bíróság indoklása szerint a kamara a Siklós Máriával szemben lefolytatott etikai, fegyelmi eljárás során, illetve határozatának meghozatalakor "lényeges eljárási szabálysértést" követett el. A perben meghallgatott tanúk beszámolói alapján ugyanis nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a színház építésével kapcsolatban szerződő felek hogyan értelmeznek építészeti fogalmakat - hangzott el az indoklásban.

A bíróság ismertetése szerint a per során kiderült az is, hogy a MÉK és a Schwajda György vezette kormánybiztosság nem értett egyet abban sem, mit értettek koncepcióterven. Az ügy kapcsán többször elhangzott az, hogy Siklós Máriának a Nemzeti Színházra vonatkozó tervpályázat kiírása előtt csak koncepciótervek készítésére volt megbízása.

A bíróság indoklása szerint az ügy felperese, Siklós Mária a színházra vonatkozó tervpályázat kiírása (2001. február 11.) előtti "magatartásával" nem követett el etikai vétséget, ugyanakkor a bíróság úgy látja, hogy az építész végig tisztában volt azzal, hogy nem jár el szabályszerűen.

Amiatt, hogy Schwajda György kormánybiztos nem kötött szerződést a tervpályázat győztesével, Vadász Györggyel, Siklós Mária nem hibáztatható - állapította meg a bíróság.

Mint a két éve tartó jogi eljárás több tárgyalásán is elhangzott: a MÉK azért folytatott le szakmai eljárást Siklós Máriával szemben három évvel ezelőtt, mert álláspontjuk szerint az építész a kamara 1999-en hozott küldöttgyűlési határozatával ellentétesen cselekedett a Nemzeti Színház kapcsán. Az építészkamara határozatban deklarálta ugyanis: a Nemzeti Színházra vonatkozóan csak tervpályázat során készíthet bárki is terveket.