Kondor összeférhetetlenségének megállapítását kezdeményezik

Vágólapra másolva!
Kondor Katalin rádióelnök e tisztsége és közszereplései összeférhetetlenségének megállapítását kérte a testület csütörtöki ülésén a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének egy tagja; erről az indítványozó, Ambrus György beszélt a nap folyamán sajtótájékoztatón.
Vágólapra másolva!

Az erről szóló határozati javaslatot négy kormánypárti támogató és négy ellenzéki ellenszavazat mellett nem fogadta el a kilencfős grémium. Mint mondta, Kondor Katalin részt vett "egyszerű nézőként" a Jobbik november 8-i demonstrációján, ahol "a köz nyomására" felvitték a színpadra, ahol szólt az egybegyűltekhez.

"Úgy éreztem, hogy Kondor Katalinnak ez a megnyilvánulása kimeríti a médiatörvény 70. paragrafusának 3. bekezdését, amely szerint közszolgálati médium elnöke nem lehet párttisztségviselő és nem tehet pártpolitikai nyilatkozatot" - jelentette ki Ambrus György, megemlítve, korábban már voltak ehhez hasonló fellépései az elnöknek.

A határozati javaslatról úgy nyilatkozott: "ez nem igazán harcos és kemény állásfoglalás, tehát nem arról volt szó, hogy mentse fel a kuratórium a rádió elnökét". Mint mondta, az volt a cél, hogy adják Kondor Katalin tudomására, helytelenül viselkedett.

Szente Péter kuratóriumi elnökségi tag arról beszélt, hogy "csak egy olyan intézmény tudja megőrizni a függetlenségét, amely egyben a pártatlanságát is megőrzi". "A probléma Kondor Katalin teljes tevékenységével, hogy ő mind a rádió vezetésében, mind személyes politikai fellépéseiben tulajdonképpen egy jobboldali ikonná vált", jelentette ki, úgy vélekedve, ebből következik, hogy megkérdőjeleződik a rádióelnök által képviselt imázs. "Úgy tűnik, ha a rádió elnöke egy jobboldali ikon, akkor a rádió sem lehet egy pártatlan intézmény" - fogalmazott.

A sajtótájékoztató résztvevői bírálták a Magyar Rádió Rt. menedzsmentje által a jövő évre kidolgozott válságtervet is; Agárdi Péter, a kuratórium elnökhelyettese úgy nyilatkozott, "ez a válságterv gyakorlatilag túszként kezeli a rádió dolgozóit", miközben meg nem nevezve sugall drasztikus lépéseket egy olyan intézményben, ahol szavai szerint érzékelhetően jelen van a pazarlás és a meggondolatlan költekezés.

"Ennek a válságtervnek a fő funkciója az ijesztgetés, az önijesztgetés és a hisztériakeltés, annál is inkább, mert okafogyottá vált" - jegyezte meg annak kapcsán, hogy kedden, a jövő évi költségvetés fő számainak elfogadásakor tízmilliárd forintos keretet hozott létre a közmédiumok modernizációjára és szervezeti, szerkezeti átalakítására az Országgyűlés. Mint mondta, ebből az összegből reményeik szerint - akárcsak a televízió-előfizetési díjakból - 28 százalékkal részesedhet a Magyar Rádió.

Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnökségi tag azt mondta: egy válságterv "egy gazdasági társaság életében mindig a legvégső, a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás előtti állapot dokumentuma", s ennek nem felel meg a szellősen két és fél oldalas anyag. "Ennek az anyagnak legfeljebb politikai értelmezési tartománya van, gazdasági, szakmai, tehát rádiós nincs", jelentette ki Gellért Kis Gábor.