Tizenkét millióért kelt el a vizsolyi biblia

A vártnál alcsonyabb leütési árat ért el a vizsolyi biblia egy szinte hiánytalanul fennmaradt példánya pénteken a Központi Antikvárium árverésén; a könyvritkaságot 12 millió forintért viheti el új tulajdonosa.

A Károli Gáspár református lelkész által fordított biblia értékét 25-30 millió forintra becsülték - jegyezte meg Márffy György, az antikvárium vezetője. A nyomdatörténeti ritkaság kikiáltási ára 10 millió forint volt.

A vizsolyi bibliának aukciókon eddig csak erősen hiányos példányai szerepeltek, két éve Londonban egy viszonylag ép darab kelt el, 26 millió forintnak megfelelő összegért - derült ki az antikvárium tájékoztatásából. Az 1590-ben nyomtatott bibliából öt hónap alatt 800 példány készült Vizsolyon.

Az első, teljesen magyar nyelvű szentírásból a levéltárosok és történészek ismeretei szerint ma húsz nyomtatott példány van, kézzel írott változata nem maradt fenn.

A Vizsolyon Mantskovit Bálint nyomdájában készült bibliák eszmei értéke felbecsülhetetlen. A Központi Antikvárium pénteki árverésén a 117 különlegesnek mondható tétel között szerepelt egy ezüstveretekkel díszesen kötött XVII. századi váradi biblia is, amelynek nyomtatását Kolozsvárott fejezték be.

Az 1660-ban kiadott váradi bibliához legenda is fűződik: Várad védői a törököktől a vár feladásáért azt kérték, hogy magukkal vihessék a biblia már kinyomtatott példányait és a hozzá vásárolt papírt. A kalapács alá került váradi biblia a Szemere család tulajdonában volt, s a család készíttette a bibliára a drágakövekkel kirakott, filigrán ötvösművészeti fedelet is.

A váradi biblia 11 millió forintért talált új tulajdonosra.