Nem kap megfelelő ellátást a legtöbb autista

Autistákat foglalkoztató farm épül a Heves megyei Karácsondon, ahol a lakók mezőgazdasági és különböző kézműves munkákat végeznek majd. Jelenleg csak három olyan otthon működik az országban, amely kifejezetten autistákkal foglalkozik, ez elenyészően kevés a 25-30 ezer beteghez képest. A legtöbb autista élete nem megoldott, többségük családjára marad, vagy pszichiátriai otthonba kerül. Az egészségügyi minisztérium szerint a helyzet javulóban van, bár érdemben egy törvény sem foglalkozik az autistákkal, támogatásokat pedig csak rendszertelenül kapnak.

Magyarországon eddig egyedülálló farmot hoz létre ír mintára a Heves megyei Karácsondon a gyöngyösi Autistákat Segítő Központ (ASK). A 20-30 hektáros, a tervek szerint 2005-re megépülő farm közel 30 autista felnőtt elhelyezését és foglalkoztatását biztosítja majd. A lakók asztalos munkával, szövéssel, bortermeléssel, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak majd a tervek szerint.

Az autistáknak jelenleg semmilyen ellátórendszerük nincs Magyarországon - mondta az [origo]-nak Jermei Péter, az ASK munkatársa. Mindössze három olyan lakóotthon működik az országban, amit kifejezetten autisták igényeinek megfelelően hoztak létre. Ez azonban elenyészően kevés a 25-30 ezer autista számára.

Speciális iskolák is csak alig vannak. Leggyakrabban a kisegítő iskolák indítanak osztályokat autistáknak. Ezekbe az osztályokba azonban csak a legjobb képességű és a legjobb állapotban lévő autisták kerülhetnek be. Az autisták állapota azonban a kisebb szociális készségzavarokkal élő emberektől a súlyos fogyatékosságben szenvedőkig terjed. Az autisták többsége így családjára marad, ha pedig családtagjaik meghalnak, akkor pszichiátriai intézetekbe kerülnek. A farm a munkára neveléssel és a viszonylag szabad élettel éppen azt próbálja majd elérni, hogy a sokszor ép értelmű autisták ne kerüljenek elfekvőkbe, ne szakadjon meg minden kapcsolatuk a külvilággal. "Dolgozzanak, legyen célja az életüknek, ne őrüljenek meg" - foglalta össze a farm jelentőségét az ASK munkatársa, aki szerint így a szociális intézményeknek és az államnak is kevesebb pénzbe kerülne az autisták ellátása.

"Pontosan érezzük és tudjuk, hogy hiányzik a komplex ellátórendszer a bölcsőtől a sírig" - mondta az [origo]-nak Matus Ágnes, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fogyatékosügyi főosztályának vezetője. Matus szerint azonban jelentős előrelépések történtek az autisták helyzetében az elmúlt időszakban. Mint mondta, a minisztériumban két munkacsoport is indult, amelyik foglalkozik az autisták problémáival. A tárca emellett jövőre pályázatokkal támogatja majd az autistákkal foglalkozó szakápolók képzését, és segíti a karácsondi otthon megépítését is 5 millió forinttal. Matus szerint sok problémát megoldhatnak az Európai Unió strukturális és regionális alapjaiból származó támogatások is.

"Sok minden elindult ezen a területen" - vélekedett Matus, aki szerint ezt mutatja, hogy 2003 januárja óta az autisták külön is megjelennek a fogyatékosokról szóló törvényben. Igaz, a januári törvénymódosítás csak annyit változtatott a korábbi helyzeten, hogy kimondta: az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja lehetnek az autisták képviselői is. Az osztályvezető ennek ellenére állítja, a módosítás lehetővé teszi, hogy lényegesen javuljon az autisták helyzete. Matus hozzátette, hogy a szociális tárca jelenleg abban tud segíteni, hogy kiépüljön egy törvényi háttér, normatív támogatást azonban csak akkor tud majd biztosítani az állam az autistákat ellátó intézményeknek, ha létrejön a megfelelő szociális ellátórendszer.

"Ha drogosokról, alkoholistákról beszélünk, akkor mindig kiemeljük, hogy a megelőzés a legfontosabb" - mondta Jermei, aki szerint az autistáknál is a gyerekek képzésére kellene sok pénzt fordítani. Akkor ugyanis felnőtt korukra nem szociális intézményekbe kerülnének, hanem minimális felügyelet mellett élhetnének a Karácsondihoz hasonló farmokon. "Mindig autisták maradnak, mert abból nem lehet kigyógyulni, de nem mindegy, hogy öt felnőtt vigyáz rájuk, vagy egy is elég" - fogalmazott.

Jermei szerint a fő kérdés, hogy az emberek többsége mikor ismeri el, hogy vannak sérült emberek, akik részesei és aktív tagjai a társadalomnak. Példaként említette, hogy Karácsond előtt már megkerestek két települést ahol nem fogadták be a farmot. "Azt mondták, hogy köszönjük szépen nem kérünk belőlük". Jermei szerint ez nem rosszindulatból, hanem abból fakad, hogy az emberek keveset tudnak az autizmusról.

Sáling Gergő

KAPCSOLÓDÓ CIKK