Roma beütésre hivatkozott egy bíró az ítéletben

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordultak jogvédő szervezetek. A Debreceni Városi Bíróság ugyanis egy csalási per elsőfokú ítéletének indoklásában úgy foglalt állást, hogy a felperesnek körültekintőbbnek kellett volna lennie a csaló "roma beütése" miatt.

A Debreceni Városi Bíróság három éve hozott ítéletet egy csalási ügyben, ami azért indult, mert a felperes lakásának bérlője eladta az ingatlant. A bíróság helyt adott a keresetnek, és érvénytelenítette az adásvételi szerződést. A bíró az indoklásában kifejtette: a szerződést aláíró személy hasonlított a felpereshez, de annál "barnább bőrű, kissé cigányos beütésű férfi volt".

A bíró azt is felsorolta, hogy a lakást megvásárló embernek mit kellett volna figyelembe vennie. A bíró szerint fokozottabb körültekintésre adhatott volna alapot a vevőnek, hogy a lakást eladó ember nem tudta igazolni magát, továbba "roma beütéssel rendelkezett" - idézi az ítélet indoklását a Roma Sajtóközpont (RSK).

A másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, melynek indoklásában azonban már nem szerepel az eladó származásával kapcsolatos érvelést. A felperes ügyvédjének figyelmét elkerülte az elsőfokú ítélet kifogásolható bekezdése. Az ügyvéd szerint a bíró a társadalom egyfajta értékítéletét fogalmazta meg, de általánosságban nem lehetett volna leírnia, hogy a romákkal kapcsolatban fokozottabb körültekintés indokolt.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman az ügy kapcsán az RSK-nak kijelentette: semmilyen hivatalos dokumentumban nem szabad a roma származást a megbízhatatlansággal összefüggésbe hozni. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Furman Imre szerint megdöbbentő, hogy ilyen ítélet születhetett Magyarországon. "Még szerencse, hogy a másodfokú bíróság észlelte ezt és kivette az indoklásból, de kíváncsi lennék, hogy a megyei testület megvizsgálta-e, hogy az ítéletet hozó bíró alkalmas-e a pályára, vagy egyáltalán indult-e valamilyen belső eljárás az ügy kivizsgálására" - mondta az RSK-nak.

Az [origo] szerette volna megkérdezni az ügyről Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Titkárságán először azt a felvilágosítást kaptuk, hogy szerdán nem tud nyilatkozni, mert házon kívül van. Ezután pedig azt mondták, hogy Lomnici nem ismeri a debreceni esetet, ezért nem tud róla mondani semmit.

Lomnici Zoltán az elmúlt hetekben többször védelmébe vette azokat a bírákat, akiket egy-egy kifogásolható ítélet miatt értek támadások a sajtó és különböző közéleti szereplők részéről. Lomnici úgy vélte, hogy a bírák elleni támadások a jogrendet fenyegetik. A bírák elleni támadások kiváltó oka a szegedi bíróság egyik ítélete volt. A bíróság arra hivatkozva ítélt meg alacsonyabb kártérítést egy magyarcsanádi testvérpárnak az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött hónapokért, hogy személyiségük az átlagosnál primitívebb, így a fogvatartás nem viselte meg őket annyira.