Nem állítható elő az eltűnt személy

Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény egyes részeit, például azt, mely szerint az eltűntként körözött személy a hatóság elé állítható. A határozathoz a tízfős testületből öten különvéleményt fűztek, így a kórháztörvény után másodszor, ismét az elnök szavazata döntött.

Az Alkotmánybíróság a személyi szabadsághoz való jog sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság elé állíthatja azt a személyt, akit eltűntként köröznek. Ugyanilyen okból megsemmisítették az alkotmánybírák a törvénynek azt a rendelkezését is, amelynek alapján a közbiztonsági őrizet abban az esetben is elrendelhető, ha azt az előállított személy érdeke - ittasság vagy más okból ön- vagy közveszélyes állapot - szükségessé teszi - áll az Alkotmánybíróság közleményében. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette e két törvényi rendelkezésnek a vonatkozó BM-rendeletben foglalt végrehajtási előírásait is.

A személyi szabadsághoz fűződő alapjog sérelmét állító azon indítványokat, amelyek a rendőrségről szóló törvény további rendelkezéseinek megsemmisítésére irányultak, az Alkotmánybíróság elutasította.

A többségi határozathoz Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Harmathy Attila, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybírók különvéleményt fűztek, így a jelenleg tízfős testületben - az Alkotmánybíróság történetében másodszor - az elnök szavazata döntött. A testület az államfő törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezésével kapcsolatos, hétfőn kihirdetett határozatát fogadta el először - öt különvélemény mellett - az elnök szavazatával.

Szikinger István alkotmányjogász szerint a rendőrségi törvénynek nem csupán a közbiztonsági őrizetre vonatkozó - Alkotmánybíróság által megsemmisített - rendelkezései ütköznek az alaptörvénybe, hanem más, a személyi szabadságot korlátozó passzusai is. "A Magyarország által elfogadott emberi jogi egyezménybe ütközik az a rendelkezés, amely szerint egyszerű gyanú esetén is személyi szabadságától megfosztható, előállítható bárki" - közölte az alkotmányjogász, aki maga is több alkotmánybírósági beadványban támadta a rendőrségről szóló törvényt.

Szikinger szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a strasbourgi bíróság döntései alapján egyértelmű, hogy a személyi szabadsághoz fűződő alapvető emberi jogot sérti a rendőrségi törvénynek az egyszerű gyanú alapján történő előállítást lehetővé tevő rendelkezése. "A szakmában a megalapozott gyanú egy 50 százalékot meghaladó valószínűség. Ugyanakkor egyszerű gyanú alapján előállítani valakit, ez indokolatlan, a nemzetközi egyezmény és strasbourgi bíróság döntései szerint is elfogadhatatlan korlátozása az alapvető emberi szabadságjogoknak" - közölte a szakember. Szikinger üdvözölte az Alkotmánybíróságnak azt a döntését, mellyel az eltűntként körözött személyek előállítására lehetőséget adó törvényi rendelkezést semmisítették meg.