Névjegyzékkel szűrnék ki az álkisebbségieket

Vágólapra másolva!
Kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével próbálnák megakadályozni az "etnobizniszt". E szerint csak azok szavazhatnának kisebbségi jelöltekre, akiket előzőleg regisztráltak, a jelöltek is értelemszerűen csak a kisebbségi nyilvántartásba vettek közül kerülhetnek ki. Néhány kisebbségi vezető szerint ez sem oldaná meg az anomáliákat, sőt fennállhat az a veszély, hogy akár a valódi jogosultak közül lesznek olyanok, akik félelemből nem regisztráltatják magukat.
Vágólapra másolva!
Törvénymódosítással az etnobiznisz ellen/itthon/20030303torvenymodositassal.html

A kisebbségi választásokon tapasztalható visszaéléseket kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével akarja megakadályozni a kormány, így próbálva kiszűrni, hogy "álkisebbségiek" induljanak önkormányzati posztokért. A kisebbségi vezetők egy része - akik maguk is szorgalmazzák a visszaélések megszüntetését -szkeptikusak. "Nem ad százszázalékos garanciát a javaslat a visszaélések elkerülés ellen" - mondta az [origo]-nak a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, Kreszta Traján, aki attól is tart, hogy még ez a tervezet is felpuhul az egyeztetések során. Amennyiben az országos kisebbségi önkormányzatok hatásköre lesz a kisebbségi névjegyzékek összeállítása, akkor ők a román nyelv ismeretéhez, illetve a közösséghez való kötődéshez kötnék a felvételt. Külön probléma lehet a vegyes házasságok megítélése, hogy például a gyerekek vagy a magyar házastárs hova tartoznak - hívta fel a figyelmet Kreszta Traján.

A kisebbségi névjegyzék nem fogja megoldani a "deszantosok mozgalmát", tehát hogy nem az adott kisebbséghez tartozók bekerüljenek az önkormányzatba - jelentette ki a koncepció parlamenti bizottsági vitájában az ukránok magyarországi vezetője Hartyáni Jaroszlava, aki szerint sok jogosult nem meri majd magát regisztráltatni. "Az igazi ukrán közösséget pedig megijeszti a névjegyzék, mert nem mindenki olyan bátor, hogy felírja magát a listára."

Az év végéig kellett volna benyújtani a kész tervezetet a kormánynak, de ezt eddig még nem tették meg - kifogásolta a parlamenti emberi jogi és kisebbségi bizottságának MDF-es elnöke, Szászfalvi László, aki tárgyalásra alkalmasnak tartja a jelenlegi változatot. A választási szabályok szigorítását és a regisztrációs megoldást bevezetését az ellenzéki politikus is támogatja, azonban szerinte a részletkérdéseket még tisztázni kell. Az MDF-frakció várhatóan számos módosító javaslatot nyújt be a tervezethez.

"A kisebbségi önkormányzatok és a tervezett kisebbségi névjegyzékek közjogi képződmények, és ezért itt nincs szabad identitás választás, ellentétben a magánszférával, ahol mindenki olyan identitást kereshet magának, amilyet akar" - fejtegette a kisebbségi ombudsman Kaltenbach Jenő a tervezet bizottsági vitájában, aki hozzátette: nem lehet ki-be ugrálni a körből tetszés szerint. Az ombudsman szerint a kisebbségi törvény világosan meghatározza, hogy mit jelent a nemzeti vagy etnikai kisebbség, felsorolja mindazokat az ismérveket, ami alapján valaki annak minősül vagy nem annak minősül.

A 2002-es kisebbségi választásokon számos visszásság történt: olyan helyeken is alakultak különféle kisebbségi önkormányzatok, ahol hivatalosan az adott kisebbség nem is élt. A két legnevezetesebb eset az egykori kisgazda vezető, Lányi Zsolt örmény képviselősége, az iskolaügyéről elhíresült Jászladányban pedig a roma kisebbségi önkormányzatba nem romákat választottak be.