Vágólapra másolva!
Azok a budapesti gimnazisták teljesítenek a legjobban az iskolában, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez derült ki az Oktatási Minisztérium által végzett felmérésből, amelyben azt vizsgálták, hogy mennyire befolyásolja az iskola típusa, földrajzi elhelyezkedése és a családi háttér a diákok teljesítményét. A felmérésben részt vevő 77 ezer diáknak matematikai és szövegértési feladatokat kellett megoldania, többek között két pizzával kapcsolatban kellett számításokat végezniük.
Vágólapra másolva!

Most először hozott nyilvánosságra az Oktatási Minisztérium olyan felmérést, amely során a hozzáadott pedagógiai értéket vizsgálták, vagyis azt, hogy milyen összefüggés figyelhető meg egy diák tényleges iskolai teljesítménye, valamint családi háttere, az iskola típusa és földrajzi elhelyezkedése között.

A felmérés során tavaly májusban 3877 általános és középiskolában vizsgálták a 6. és 10. osztályos (12 és 16 éves) tanulók matematikai tudását, olvasás-szövegértését. Összesen 77 ezer tanuló adatait értékelték a felmérés során, ehhez iskolánként 20 tanulót választottak ki. Mindenki ugyanazokat a matematikai és szövegértési teszteket oldotta meg.

A felmérésből kiderül, hogy legjobban a gimnáziumi tanulók teljesítettek, őket követték a szakközépiskolások, majd a szakiskolások. Az iskolatípus mellett jelentős eltérések mutatkoztak az iskolák között földrajzi elhelyezkedése szerint is: a Budapesten tanulók jobb eredményeket értek el, mint a megyeszékhelyeken vagy a kisebb városokban tanulók. A legrosszabb mutatóval a felmérés szerint a községi iskolások rendelkeznek.

A családi háttér is jelentősen befolyásolta a gyerekek teljesítményét. Azok tudták a legeredményesebben kitölteni a teszteket, akiknek a szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Emellett a tanuló otthoni környezete is meghatározza, hogy milyen eredményeket tud elérni. A szülői háttér 45 százalékban, a diákok saját otthoni könyveinek száma 10, a szülők könyvtára 30 százalékban, az otthoni számítógép10, az autó pedig 5 százalékban befolyásolja a tanulók teljesítményét a vizsgálat szerint.

A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata azért is fontos, mert egy 2000. évi felmérés szerint Magyarországon a diákok közötti különbségek 60-70 százalékban az iskola miatt jelentkeznek.

A felmérésből megtudhatják az iskolák vezetői, hogy tanulóik hol helyezkednek el az átlaghoz képest, a szaktanárok pedig elvégezhetik az eredmények helyi szintű értékelését feladatonként, illetve osztályokra lebontva, s elemezhetik saját tanulóik teljesítményét.

Az egyik próbafeladat szerint meg kellett mondaniuk a diákoknak, hogy egy 20 centi átmérőjű, 200 forintba kerülő, vagy egy 30 centis, 300 forintba kerülő pizza éri meg jobban?

A helyes megoldás: a 300 forintos pizza ára másfélszerese a 200 forintos pizzának, a területe viszont 2,25-szöröse a kisebbiknek. Ezért a drágább pizza éri meg jobban, de erre a tanulók nagy része nem jött rá.