A sarkvidéktől az esőerdőkig harcra kész a magyar elitgárda

Péntektől kezdve bárhol a világon bevethető az a magyar elitgárda, amelyet Magyarország ajánlott fel a NATO gyorsreagálású erőibe. A 150 fős alakulat létrehozása és fenntartása 1,7 milliárd forintba kerül, de elmondásuk szerint bárkivel felveszik a versenyt az épületharctól a túlélésig mindenre kiképezett különleges katonák.

Az alakulat személyi állománya, felkészültsége, felszerelése és technikája vetekszik, sőt meghaladja a többi NATO-tagállam csapatainak szintjét - mondták az egység parancsnokai. A századot alapvetően mélységi felderítő feladatokra, terrorizmus elleni harc támogatására, katasztrófahelyzetekben történő segítségnyújtásra, evakuálási feladatokra, harci kutatás-mentésre, atom-, biológiai, vegyi támadások következményeinek a felszámolására képezték ki, és még az épületharcászatra is nagy súlyt fektettek.

"Jelentem, készen állok a harcra"

"Kis lépés az Önök zászlóaljának, óriási lépés a Magyar Köztársaságnak és a honvédségnek" - használt nagy szavakat a honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc, amikor a 150 fős magyar alakulatot a NATO-gyorsreagálású erők kötelékeibe avatta. Sokkal hétköznapibbak és emberibbek voltak azok a röpke párbeszédek, amelyek akkor hangoztak el, amikor a miniszter megszemlélte a 150 elitkatonát. Néhányukat ugyanis kérdezgette is: "Maga hány centi?" - kérdezte egy bozótos álcaruhát viselő katonától a miniszter. "Jelentem, 196." "Az ilyen magasaknak nehéz elrejtőzni, ugye?" "Jelentem, nem" - válaszolt a felderítő.

"Mentünk volna Irakba is"

"Embereim bármilyen extrém körülmények és terepen megállják a helyüket, a sarkvidékektől a trópusokig, a sivatagtól az esőerdőkig" - jelentette ki határozottan Sánta Gábor századparancsnok az [origo]-nak. "Alig várjuk, hogy megmutathassuk, hogy mit tudunk, bárhova küldenek, szívesen megyünk, akár Afganisztánba is. Eredetileg úgy volt, hogy a mi alakulatunk megy Irakba, ezért nagyon csalódott volt mindenki, amikor kiderült, hogy politikai okokból nem harcoló-felderítő, hanem szállító csapatokat küld oda az Országgyűlés" - mondta Sánta.

A bokorból szinte semmi sem látszik

"Képesek vagyunk ellenséges körülmények között is a túlélésre, akár egy szál egyedül is" - mesélte Fábián Sándor, a különleges felderítők szakaszparancsnoka, akinek az egysége riasztás esetén hat órán belül a szolnoki bázison kell hogy legyen, öt nap alatt pedig külföldön is bevethető. "Ha nincs élelem, akkor vadászunk, ha meg az ital fogy el, akkor tudjuk azt, hogy hogyan és honnan nyerhetünk vizet" - magyarázta, hogy nem ismernek lehetetlent. A mélységi felderítők a különleges álcaruhájukban leginkább egy tujához hasonlítanak. "Természetes környezetben még nagyon közelről is alig lehet észrevenni minket, ha ebben lapulunk, ráadásul még infrakamerákkal sem egyszerű kiszúrni minket" - mondta a szakaszparancsnok, aki szerint a féléves speciális kiképzésen sok újat tanultak, például ellenséges fegyverek használatát is. "Az ejtőernyőzéstől a búvárúszásig szinte mindenre kiképeztek minket" - jelentette ki az elitkatona.

"Az egységnek igen jó az állóképessége, de enélkül nem is lehetne túlélni egy bevetést, a mélységi felderítés során ugyanis nincs támogató logisztika, általában járművet sem használhatunk, így gyalog kell gyorsan nagy távolságokat megtenni, egy minimum 40-50 kilogrammos felszereléssel, amely ennél jóval több is lehet.- mondta a századparancsnok. "Ha pedig valamelyikünknek ellövik a lábát, akkor a bajtársainak kell cipelnie a sebesültet. Egy nyolcfős különítmény esetén ez a feladat két-három embert foglal el" - magyarázta Sánta Gábor, aki szerint a csapatszellem nagyon jó: a zászlóalj katonái átlagosan hét éve szolgálnak már, a lemorzsolódás pedig nagyon alacsony.

18 milliós Mercedes-dzsipek

Az elitgárdának a felszerelése is osztályon felüli: Mercedes-dzsipekkel indulhatnak a bevetésekre, amely darabja 18 millió forint. A különleges század felszerelése és fenntartása 1,7 milliárd forintba kerül, ám ha a raktáron már korábban meglévő eszközök értékét is hozzászámítjuk, akkor közel hárommilliárd forintot tesz ki az összköltség. "Ez a pénz a NATO közös biztonsági garanciájának a megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges" - fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Fotó: Fábián Évi

A NATO tavaly októberben hozta létre gyorsreagálású egységét. A kilencezer fős hadtestet öt napon belül a világ bármely részén bevethetik. A gyorsreagálású hadtest az első kombinált NATO-erő, amelyben mind a légierő, mind a szárazföldi egységek, mind pedig a haditengerészet képviselteti magát. A szervezet céljai szerint az új rugalmas és gyors erő kulcsszerepet játszik majd a terrorizmus elleni küzdelemben. A hadtest teljessé 2006-ban válik, ekkor 21 ezer főből áll majd. A NATO-tagok rotációs rendszerben biztosítják hadtest személyi állományát, a katonák hat hónapos turnusokban cserélődnek majd.

Kozák Dániel

Fotók: Fábián Évi