A diplomás harmincasok a legelégedettebbek

A GfK Piackutató Intézet legfrisebb felmérése szerint elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a 30-39 évesek nagy része gondolja úgy, hogy teljesültek a rendszerváltás óta elvárásai. Jelenlegi életszínvonalával a megkérdezettek 26 százaléka elégedett, ez nem sokat emelkedett 1991 óta, amikor 22 százalék nem panaszkodott. A korábbi felmérésekhez képest az alacsonyabb társadalmi státusúak is elégedettebbek az anyagi körülményeikkel.

Egyre javul a rendszerváltás megítélése - áll a GfK Piackutató Intézet felmérésében. Leginkább a felsőfokú végzettségűek és a 30-39 évesek növekvő része véli úgy, hogy nagyjából-egészében teljesültek az elvárásai. A 15 évesnél idősebb lakosság 26 százaléka ítéli meg pozitívan a rendszerváltást. 1992-ben még csak 9 százalék gondolta ugyanezt. Egy 1991-es felmérés során ugyanakkor 31 százalék válaszolta azt, hogy bizalommal tekint a jövőbe - emlékeztetett a GfK.

1991-ben a megkérdezettek 22 százaléka volt elégedett életszínvonalával, most 26 százalék. Érdekes, hogy ha csak kis mértékben is, de növekszik az alacsonyabb társadalmi státusúak felé haladva azoknak az aránya, akik elégedettek anyagi körülményeikkel. A fiatalok a leginkább elégedetlenek, míg az életkor számának emelkedésével az elégedettség szinte is nő.

A GfK felmérte az EU-csatlakozással kapcsolatos elvárásokat is. Ezen a téren főleg a gazdasági szempontok dominálnak. A válaszadók 87 százaléka gondolja azt, hogy a csatlakozás után emelkedni fognak az árak. 85 százalék számít nagyobb szabadságra az utazás, tanulás és munkavállalás terén. 63 százalék gazdasági növekedésre számít, 62 százalék pedig arra, hogy az unió belső piaca kedvező hatással lesz a magarországi árukínálatra. Békét és politikai stabilitást vár a megkérdezettek 61 százaléka, de ugyanennyien vélik úgy, hogy a döntéseket a nagyobb tagországok fogják meghozni.

A közérzetet befolyásoló félelmek terén első helyre lépett a háború, ettől a megkérdezettek 73 százaléka tart. Utána jön a partner vagy gyerek betegsége és a szegénység, 70-70 százalékkal. 1989-ben viszont a legtöbben (70 százalék) a környezet megsemmisítésétől féltek, a partner vagy gyerek betegségétől 65 százalék, míg a háború csak a harmadik helyen állt 64 százalékkal.

Mára négy nagy csoportba rendeződtek a magyarok a fogyasztás szempontjából. A legnagyobb csoport, 41 százalék a kényelmes kategóriába sorolható, vagyis ott vásárol, ahol a legkönnyebb számára. De tartoznak leginkább a magas jövedelmű, legalább középfokú végzettségű budapestiek.

21 százalék beosztó-tudatos, ők azt veszik meg, amit otthon eldöntöttek, és előre megtervezik a családi költségvetést. Ide főleg az 50 évesnél idősebbek és az alacsony végzettségűek tartoznak.

Szintén 21 százalék tartozik a könnyelmű-hedonista típusba. Ők azok, akik azt veszik meg, ami épp megtetszik, és szeretik a márkás termékeket. Ennek a csoportnak a tagjainak fele 30 évnél fiatalabb.

A negyedik csoport a márkaszkeptikusoké, ez a 15 évnél idősebb lakosság 17 százalékát teszi ki, főleg az idősek tartoznak ide. Iskolai végzettségük szerint 44 százalékuk legfeljebb a 8 általánost végezte el.

A GfK felmérése szerint a lakosság 34 százaléka érdeklődik az új irányzatok iránt, 34 százalékot nem érdekelnek az újdonságok, a bevált dolgokhoz ragaszkodnak, 32 százalék pedig hagyja, hogy mások próbálják ki az újdonságokat helyettük.