Zárt ajtók mögött indokolják majd Papa ítéletét

Hétfőn hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Bíróság a vesztegetéssel vádolt Sándor István egykori rendőrtiszt 85 évre titkosított ügyében. A "Papa"-ként is emlegetett férfi védője, Hegedűs László szerint az államtitok miatt várhatóan csak a határozat rendelkező része lesz nyilvános, az indoklás már zárt ajtók mögött hangzik el. A rendőrtiszt a vádirat alapján, halmazati büntetésként akár 12 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

Hétfőn várható ítélet Sándor István egykori rendőrtiszt perében. A "Papa"-ként is emlegetett nyugállományú rendőr alezredes ügyében még a vádirat is titkos. "Számomra érthetetlen miképp lehet ezt az egész ügyet 2086-ig titkosítani. Az adatvédelmi biztos határozott álláspontja szerint csak egyes adatok minősíthetőek államtitokká, az egész ügy nem. Ha figyelembe vesszük, hogy annak idején a Kennedy-gyilkosság iratait az Egyesült Államokban 50 évre zárták el nyilvánosságtól, vagy hogy egy hazai esetet említsek, Molnár Csaba aktájának minősítését egy csapásra feloldották a magyar hatóságok, nem is tudom, hogy mire gondoljak a mi ügyünkben" - fogalmazott Sándor István ügyvédje. 

Sándor Istvánt ORFK 1998-ban megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóságának egykori felderítő tisztjét az ügyészség kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolja a 90-es évek második felében elkövetett cselekmények miatt. 

A Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály egykori tisztje kábítószer-ügyekkel, olajügyekkel és robbantásos bűncselekmények felderítésével foglalkozott az 1990-es években. A rendőrségtől, saját kérésére 1998 júliusában távozott.

Sándor István mindvégig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat, részletes vallomásokat tett és a büntetőeljárást többször is koncepciósnak minősítette. Sajtó-nyilatkozataiban elmondta, hogy főnökei tudtak minden lépéséről, a vádbeli cselekményeknél is csak a kötelességét teljesítette. "Papa" szerint a vele szemben álló bűnözői körök, az "olajos" alvilág lejárató kampánya juttatta őt hatósági segédlettel a vádlottak padjára. 

Más, a sajtóban is megjelent vélemények szerint azonban Sándor István bűnös kapcsolatban állt a szervezett bűnözés bizonyos csoportjaival, támogatta őket és beavatkozott az érdekükben más rendőri szerv előtt folyó nyomozásba.

"Papa" rendőri tevékenységével kapcsolatban még 1999-ben a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kezdett el vizsgálódni, majd feljelentést tett. A nyílt eljárást ügyészségi nyomozók folytatták. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberei 2000. október 29-én, egyetlen nappal tervezett olajbizottsági meghallgatása előtt vették őrizetbe Sándor Istvánt. Akkoriban Polt Péter legfőbb ügyész a nyilvánosság előtt utasította vissza, hogy az ügyészség "tőrbe csalta" volna az olajbizottságot Sándor István őrizetbe vételének időzítésével.

Sándor István 2000. november 7-én bilincsbe verve jelent meg az olajbizottság zárt ülésén, és a kiszivárgott hírek szerint több politikust összefüggésbe hozott az olajbűnözéssel. Ennek kapcsán Hegedűs László az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott: "a büntetőügyben eldől, hogy védencem szavahihető-e vagy sem". A rendőrtiszt csaknem fél évig, 2001. április 12-ig volt előzetes letartóztatásban. A vádirat alapján helyi bíróság hatáskörébe tartozik a büntetőper lefolytatása, ám a Fővárosi Főügyészség, az ügy bonyolultságára és kiemelt jellegére hivatkozva, a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be vádiratát.

Az ügyészség Sándor István mellett Cs. Imre rendőr alezredest, a várpalotai kapitányság egykori vezetőjét és négy civil személyt, P. Jánost, A. M. Alit, K. Lászlót és B. Róbertet vádolta meg az ügyben. 

A vádirat Sándor Istvánt illető, hivatali visszaéléssel kapcsolatos pontja szerint a rendőrtiszt egy rablási, emberölési ügyben akadályozta a büntetőeljárás sikeres lefolytatását, közreműködött abban, hogy a hatóságok ne tudják felderíteni a bűncselekményt, terhelő bizonyítékokat tartott vissza és ezzel jogtalan előnyt biztosított egyik jelenlegi vádlott-társának. Korábbi sajtóhírek szerint a vádpont M. János balatoni vállalkozó 1997-ben történt felrobbantásával függ össze. A vesztegetéssel kapcsolatos vádpont szerint Sándor István félmillió forintot vett át azért cserébe, hogy meghiúsítsa egy súlyos közlekedési bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételét. A hamis tanúzásra felbujtás vádpontja pedig egy adócsalási üggyel áll összefüggésben. 

Sándor István 27 évig volt rendőr. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 1971-től 1989-ig, az ORFK-n pedig 1989-től 1998-ig teljesített szolgálatot. Sándor István felesége ügyész volt. A rendőrtiszt a vádirat alapján, halmazati büntetésként akár 12 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK