Háború előtti betétkönyv után fizethet az állam

A II. világháború előtt nyitott, 5400 dolláros bankbetétet és annak 57 évnyi kamatait kell visszafizetnie a Magyar Államnak a tulajdonos örökösének egy nem jogerős bírósági ítélet szerint. Az évtizedekkel ezelőtt, a Magyar-Olasz Bankban elhelyezett pénzeket ugyanis az akkori jogszabályokkal ellentétesen nem fizették ki a tulajdonosoknak a pénzintézet 1947-es államosításakor. Az állam nem csak kisbefektetőknek, de Ausztriának is tartozott.

Gál Péter ügyvéd elmondta, hogy nem jogerősen arra kötelezte a bíróság a Magyar Államot, hogy fizessen ki ügyfelének mintegy 5400 dollárt és annak 57 évnyi kamatát. Ügyfelének édesapja ugyanis még a II. világháború előtt egy takarékbetétkönyvben helyezte el ezt az összeget a Magyar-Olasz Bankban. A betétkönyv tulajdonosát azonban deportálták, ráadásul a háború forgatagában a könyv is elveszett. Ezért amikor a tulajdonos 1945-ben visszatért Magyarországra, kérte a bíróságtól, hogy igazolják, létezik a betétje. Bár ez megtörtént, 1947-ben a bank csődbe ment, elrendelték a pénzintézet felszámolását. Eközben azonban államosították a pénzintézetet, a betétesek pedig nem kapták meg pénzüket.

Ezután évtizedekig nem történt semmi az ügyben, majd a kilencvenes évek elején kereste meg Gál Péter ügyvédet egy idős nő - József Attila egykori barátnője - azzal, hogy szeretné viszontlátni az édesapja által évtizedekkel ezelőtt elhelyezett pénzt. Miután az ügyvéd átnézte a bankkal kapcsolatos hivatalos iratokat, kiderült: a bank felszámolása 1947-ben elkezdődött, de az akkori jogszabályok szerint legfeljebb két hónapig tartó eljárást nem fejezték be. Időközben viszont államosították a bankot. Így az 1947 óta gyakorlatilag már nem működő Magyar-Olasz Bank papíron tavalyig a cégbírósági bejegyzések szerint még létezett. Ráadásul kiderült az is, hogy még az akkori jogszabályokat is megsértette az állam: felszámolás alatt lévő társaságot nem lehetett volna államosítani az akkori törvények szerint. A bíróság a több évig tartó eljárás során végül januárban úgy döntött: jár a felperesnek az évtizedekkel ezelőtt a pénzintézetben elhelyezett pénz és annak kamatait is ki kell fizetni a Magyar Államnak.

Gál Péter számításai szerint több százan lehetnek, akiknek akkoriban befagyasztották a Magyar-Olasz Bankban elhelyezett betétjét, de a mostani ítélet után - amennyiben az jogerőre emelkedik - pert indíthatnak. Kiderült az is, hogy nem csak kisbefektetők, de az Osztrák Állam is tartott pénzt a bankban. A hatvanas években Ausztria egy jegyzékben kérte is Magyarországtől, hogy fizessék ki a pénzintézetben korábban elhelyezett összeget, de akkor a magyar kormány azt állította, hogy a bankot felszámolták, ezért nem tudják teljesíteni a követelést. A mostani ítélet után - ha az jogerőre emelkedik - Ausztria újra kérheti az összeget. Az [origo] megkereste az osztrák nagykövetséget, hogy megtudja, pert indít-e Ausztria is. A nagykövetség szóvivője azonban külföldön tartózkodik.

A perben a Magyar Államot a Pénzügyminisztérium (PM) képviselte. Csák Csongor, a PM szóvivője azt mondta, mivel a tárca jogi képviselői nem voltak jelen a januári ítélethirdetésen, csak az ítélet írásbeli indoklásának kézhezvétele után tudnak nyilatkozni.