Róna-Tas András

Vágólapra másolva!
Nép és nyelv - A magyarság kialakulása
Vágólapra másolva!

I. Magyarok a Volga-Káma vidékén?

1235 telén Juliánusz barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy magyar asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keresett. Rikkardusz fráter szűkszavú feljegyzése így folytatódik: "Megtalálta pedig őket a nagy Etil folyó mellett". Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalában? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Milyen nyelven beszéltek? Rikkardusz jelentésének hitelességét többen kétségbe vonták.

A Volga és a Káma összefolyásánál van egy falu, amelynek a neve Bolsie Tigani.

Animáció: Csisztopol térkép

Ennek a határában, az 1960-as években tatár régészek olyan sírokat tártak fel, amelyek a 9. század végére, vagyis nagyjából a honfoglalás idejére voltak keltezhetők. Az ezekben a sírokban található temetkezési szokások olyan kétségtelen párhuzamokat mutatnak a Kárpát-medence magyar honfoglalás kori sírjaival, amilyen például a részleges lovas temetkezés. Ezért a szakemberek nagy része nem kételkedett benne, hogy ezekben is magyarok nyugszanak. Csak hát a sírokban nyugvók nem beszélnek. A kételkedők száma csökkent, de még mindig maradtak.


1. ábra



Mikor a következő évben magam is Csisztopolba utaztam, a követ alig találtuk meg, a gaz benőtte, és ketté volt törve. De a kérdéses hely olvasata egyértelmű volt. A felirat egy 1311-ben elhunyt személynek állított emléket, az elhunytnak a nagyapja talán találkozhatott Juliánusszal.

A csisztopoli temető a Káma partján van, de tudjuk, hogy a helyiek nyelvében a Kámát is Etilnek nevezik. S a temetőtől nem messze van az a bizonyos Bolsie Tigani nevű falu. Vagyis írott forrás, felirat és régészeti emlék együttesen bizonyítja, hogy a keleti magyarok egy csoportja élt a Volga-Káma vidékén.

Mégis, mielőtt túl messzire ragadna a lelkesedés, nézzük meg egy kicsit közelebbről: ki is volt ez az 1311-ben elhunyt személy.

Az első dolog, amit rögzítenünk kell, hogy az elhunyt iszlám vallású volt. Az arab és török keveréknyelven írt sírfelirat egy Korán-idézettel kezdődik, majd dicsérettel emlékezik meg az elhunyt tulajdonságairól. Elmondja, hogy az elhunyt tudósokat nevelt, a jámborokat szerette, mosékat, vagyis muszlim templomokat építtetett, s jótéteményeket gyakorolt. Iszmailnak hívták, s Madzsar Radzsab fia volt. A radzsab muszlim hónapnév, az elhunyt apját erről a hónapról és nemzetségéről, a madzsarról nevezték el. Vagyis az elhunytnak már az apja is muszlim volt.

Mond-e valamit ez a lelet a magyar nép és a magyar nyelv kialakulásáról? Egyáltalában: biztos, hogy a magyar nyelv és a magyar nép története ugyanaz a történet? Jó lesz mindjárt az elején tisztázni néhány fogalmat.