Vágólapra másolva!
Életfogytiglani büntetést indítványozott apja megöléséért Nógrádi Ádámnak az ügyész vádbeszédében a Pest Megyei Bíróságon. A módosított vád szerint Nógrádi Ádám előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból ölte meg Nógrádi Józsefet. Az ügyész a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évhez közeli időtartamban kérte megállapítani.
Vágólapra másolva!

A tényállás szerint Nógrádi Ádám 1998. október 25-én soltvadkerti otthonuk pincéjében hátulról pisztollyal fejbe lőtte apját. A holttestet fóliába csomagolta, és egy jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó személlyel annak gépkocsiján egy közeli majorhoz vitte, ahol kútba dobták.

A bűncselekményre úgy derült fény, hogy 2001 augusztusában Nógrádi Ádám névtelen levelet írt a rendőrségnek, illetve bátyjának, Nógrádi Zsoltnak, aki korábban a parlamenti olajbizottság tanújaként vált ismertté, a közelmúltban pedig hamis vád miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A névtelen levél alapján a rendőrök megtalálták Nógrádi József holttestét, és rövidesen bebizonyosodott az is, hogy a levelet Nógrádi Ádám írta.

Az ügyész vádbeszédében rámutatott: ebben az ügyben nincsenek közvetlen tárgyi bizonyítékok, az igazán fontos bizonyítékokat Nógrádi Ádám szolgáltatta.

A vádbeszédben elhangzott, hogy Nógrádi Ádám és Nógrádi József között rendkívül rossz volt a viszony. Az apa elégedetlen volt fiával, aki nem dolgozott, kicsapongó életet élt. Nógrádi József verte Nógrádi Ádámot, aki pedig nagyon félt apjától. Ez a helyzet az elviselhetetlenségig fokozódott, amikor a fiú összetörte apja kocsiját. Az ügyész vádbeszédében megjegyezte, Nógrádi József "olajozott", de kizárható, hogy halála mögött üzleti leszámolás állna, azt nyilvánvalóan családi konfliktus okozta.

Nógrádi Ádám ölési cselekményét a bosszú és a nyereségvágy motiválta, meg akart szabadulni az apjától, és meg akarta szerezni a Nógrádi-vagyont - állította az ügyész. A névtelen levelekre célozva pedig azt mondta: ha Nógrádi Ádám nem tesz semmit, nincs ez az ügy. De nem tudta kivárni, amíg eltelik az apja eltűnését követő öt év, ami az ő törvényes örökléséhez szükséges. Az ügyész kijelentette: Nógrádi Ádámnak állt érdekében Nógrádi József megölése, majd az örökség gyors megszerzése miatt szintén Nógrádi Ádámnak állt érdekében a holttest előkerülése is.

Nógrádi Ádám apja megölését az eljárás során szinte mindvégig tagadta, leszámítva azt az esetet, amikor két rendőrtisztnek videóra rögzített beszélgetés során könnyezve beismerte a gyilkosságot. Ennek kapcsán az ügyész azt mondta: a felvételek törvényes bizonyítékként felhasználhatóak az eljárásban, és bár az ott előadott ölési cselekmény számos részlete életszerűtlen, maga a beismerés hiteles, meggyőző.

Az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy Nógrádi Ádám apja eltűnése után azonnal hozzákezdett családi házuk átalakításához, apja bankkártyájáról pénzt vett fel, a törött autót pedig hamis meghatalmazással eladta. Az ügyész szerint ezt apja életében nem merte volna megtenni Nógrádi Ádám.

Az ügyész a háromszorosan minősülő - előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból - emberölés mellett Nógrádi Ádám terhére rótt még robbanóanyaggal, lőfegyverrel visszaélést, hamis vád, hamis tanúzásra felhívás bűntettét, fogolyszökést, zárkája felgyújtása miatt rongálást, közokirat-hamisítást, sikkasztást és több lopási cselekményt is. A büntetőper áprilisban a védőbeszédekkel folytatódik.