Versben is értékelhetnek ősztől a tanárok

Az Oktatási Minisztérium által elkészített ajánlás szerint a szöveges értékelés elkészítésekor a tanárok több műfaj közül választhatnak, akár versben is összefoglalhatják gondolataikat a diákokról. A szöveges értékelést szeptembertől teszik kötelezővé az általános iskolák első három évfolyamában és a negyedik osztályok első felévében.

Forrás: [origo]

Az oktatási törvény módosítása értelmében a szeptemberben kezdődő tanévtől az általános iskolák alsó tagozataiban - az első három évfolyamban és negyedik félévkor - a tanároknak osztályzatok helyett szöveges értékelés formájában kell értékelniük a tanulók teljesítményét.

Az Oktatási Minisztérium által most nyilvánosságra hozott ajánlás szerint a tanárok dönthetik el, hogy a szöveges értékeléskor teljesen kötetlenül, akár verses formában, vagy az osztályzatoktól alig eltérő, előre meghatározott, 3-4-5 fokozatú skála szerint értékelnek.

A leggyakrabban előforduló műfajokról a szaktárca összeálítást is készített. E szerint az egyik lehetőség az előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. Ennek egyik példája a Waldorf-pedagógusok által alkalmazott értékelő vers, amelyben a tanárok metaforikus formában rögzítik benyomásaikat.

Emellett választhatják az oktatók az előzetes szempontok alapján szabadon fogalmazott szöveget is értékelés formaként. Ez a legelterjedtebb és legrugalmasabb módszer, mert nem kell minden szempontról írni, ki lehet választani az aktuálisan legfontosabb szempontot, így kellően személyes, de ugyanakkor strukturált is lehet az értékelés.

Az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelésnél a tantárgyak mellett három-négy-öt értékelési kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit megfelelőnek tart. Így például a matematikai alapműveletek elvégzését az ajánlás szerint háromféleképpen értékelheti a tanár: a diák biztosan tudja, bizonytalan, nem tudja. Ez a típusú értékelés a legkönnyebben, leggyorsabban kitölthető, de korlátozhatja a pedagógus véleményalkotását a diákokról.

Tóth Lászlóné, a budapesti Gulner Gyula Utcai Általános Iskola Igazgatója elmondta, hogy több más iskolával együtt már készülnek a szöveges értékelés bevezetésére, ennek általános szempontjait már rögzítették, de a konkrétumok kidolgozása még ezután következik. Még nem dőlt el, hogy pontosan hogyan is nézzen ki a szöveges értékelés és azt sem tudják, milyen formában adják át az értékelést a szülőknek és a gyerekeknek, hogyan dokumentálják azt az iskolában.

Az igazgató szerint az értékelésnek egzaktnak kell lennie, így bizonyos szempontokat iskolai szinten meg kell foglamazni, hogy objekítv, egységes lehessen az értékelés. Ehhez egy előre nyomtatott értékelési lapot készítenek a tervek szerint, amelyen a pedagógus aláhúzhatja, bejelölheti azt az állítást, ami a tanulóra leginkább igaz. Az értékelésben megfogalmazottakat ugyanis az igazgató szerint fejben át kell tudni váltani érdemjegyekre, még akkor is, ha ez az értékelésben nem szerepelhet.

Az igazgató szerint ugyanis a szülők többsége úgyis megkérdezi a szöveges értékelés elolvasása után: jó-jó, de akkor ez most hányas lenne? A kötetlenebb, a tanár által szabadon megfogalmazott szöveges értékelés pedig mindezt kiegészítheti. Tóth Lászlóné szerint az értékelés legfeljebb egy oldal hosszú lehet, amit úgy kell megfogalmazni, hogy azt az alacsonyabb képzettségű szülők is megértsék.

A Waldorf iskolákban nem okoz gondot a szöveges értékelés kötelezővé tétele, mert már régóta ezt a módszert használják. A kőbányai Waldorf iskolában megtudtuk, hogy a tanár kétféle szöveges értékelést készít. A diákjainak verset ír, ezt a tanuló születésnapján elő is adja az osztályában. A szülőknek pedig egy többoldalas értékeklést készítenek. Az A/4-es méretű papírra írt két és fél oldalas értékelésben a tanuló tanév eleje óta nyújtott teljesítményét, a gyerekről alkotott általános képet, a tantárgycsoportokban tapasztalható előrehaladást ismertetik. Emellett a jövővel is foglalkoznak, hogy milyen irányba kell haladni, mit kell megvalósítani. Ezt egészíti ki egy-egy oldallal az idegenyelvekből, illetve a művészeti tárgyakból nyújtott teljesítmény.

KAPCSOLÓDÓ CIKK