Ab: Tucatnyi ügyben mulasztott a parlament

Vágólapra másolva!
Az Alkotmánybíróság szerdai ülésén összesen 12 esetben állapította meg az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését. Így például kifogásolnivalót találtak az adatvédelmi törvényben, a házszabályban, valamint a testület azt is kimondta, hogy alkotmányellenesen járt el az állam, mert még mindig nem kártalanította azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján lefoglalták.
Vágólapra másolva!

Az Alkotmánybíróság szerdán mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg amiatt, hogy a törvényhozó nem biztosította azokat a jogállami garanciákat, amelyek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben szabályozott közérdekű adatok megismerését lehetővé teszik. A testület azt kifogásolta, hogy a hatályos szabályozás szerint a "belső használatra készült", valamint a "döntés-előkészítéssel összefüggő" adatok húsz évig nem nyilvánosak.

Ezenkívül a törvényhozás még tizenegy esetben nem tett eleget jogalkotási kötelezettségének. A testület határozataiban minden esetben határidőt állapít meg az Országgyűlésnek, ameddig pótolhatja mulasztását, de ennek elmaradása nem jár következményekkel.

A parlament a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság 1996 szeptemberében hozott határozatának, amely megállapította, hogy a magyar állam alkotmányellenesen járt el azzal, hogy nem kártalanította azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján lefoglalták, visszatartották. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 2003. december 31-ig kapott határidőt, hogy a vonatkozó előterjesztést elkészítse, így várhatóan 2004-ben benyújtják a törvényjavaslatot.

Két határozatában is kifogásolta az Alkotmánybíróság a házszabály rendelkezéseit, egyrészt a képviselőcsoportokhoz nem tartozó képviselők bizottsági tagságára vonatkozóan, valamint a rendes ülésszakon belüli ülésezési rend ügyében. A felvetett problémák rendezésére szolgáló határozati javaslatokat az Országgyűlés nem fogadta el.

Szintén a parlament mulasztását állapította meg a testület, mivel nem határozta meg az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők időközi választása kitűzésének határidejét. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás a parlament hétfői ülésén nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást.

Az Országgyűlés szintén nem szabályozta megfelelően, és az Alkotmánybíróság határozataival ellentétben jogalkotási kötelezettségének máig nem tett eleget az alábbiakban: a településrész átadás-átvétele anyagi és eljárásjogi garanciáinak meghatározásában, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben a pénzbevonási eljárás esetében.

Ugyancsak nem rendelkezett a törvényhozás a büntetőeljárásról szóló törvényben a pénzbüntetés visszatérítése esetén járó törvényes kamat megfizetésének kötelezettségéről, valamint a katonai szolgálatban töltött idő beszámításának jogi feltételeiről a közalkalmazotti jogviszony esetében.

Az Országgyűlés azoknak az alkotmánybírósági határozatoknak sem tett eleget határidőig, amelyek kifogásolták a vizsgálóbizottságok vizsgálati rendjét, a választási eljárásról szóló törvényben a közlés jogi garanciáit, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben a politikai hirdetések közlésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás szabályozását.