Magyarország kaphatja a legtöbb pénzt környezetvédelemre a kohéziós alapból

2006-ig 616 millió eurót (154 milliárd forintot) kaphat Magyarország az EU kohéziós alapjából környezetvédelemre. Az elmúlt időszakban évente 40-50 millió eurót kapott az ország ilyen célokra. A legnagyobb lemaradást a szennyvíztisztás területén kell behozni.

Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa hétfőn adott ki átfogó helyzetjelentést a tíz tagország helyzetéről környezetvédelmi szempontból.

A környezetvédelmi biztos becslése szerint a következő években a csatlakozó országoknak átlagosan GDP-jük 2-3%-át kell környezetvédelemre fordítaniuk ahhoz, hogy teljesíteni tudják az EU vonatkozó előírásait. A tíz országnak összesen 50-80 milliárdot kell erre a célra költenie, amiből 15 milliárdot visz el a legnagyobb tétel, a szennyvíztisztítási előírások teljesítése. Ezeket a kiadásokat 20-22 milliárd euróval támogatja majd Brüsszel.

A kohéziós alapokból 3-6 milliárd euróra számíthatnak a csatlakozók. Ebből a legnagyobb részt a tervek szerint Magyarország hasíthatja ki, mivel 616 millió euróra számíthat környezetvédelmi beruházásokra 2004 és 2006 között a kohéziós alapból. Csehországra 472 milliót, a csatlakozók közül messze a legnagyobb Lengyelországra 211 milliót különítettek el. Összehasonlításul: 2000 és 2002 között évente 40 és 50 millió euró közötti összeget kapott Magyarország különböző úniós forrásokból környezetvédelemmel összefüggő célokra.

E támogatások célja, hogy segítsenek mihamarabb teljesíteni a vállalásokat azokon a területeken, amelyeken az egyes csatlakozó országok átmeneti felmentést - úgynevezett derogációt - kértek az úniós előírások alól. Magyarország három környezetvédelmi témában kért ilyen átmeneti felmentést (csomagolóanyagok újrahasznosítása, szennyvíztisztítás, veszélyeshulladék-égetés). Ez kevésnek számít, a csatlakozó országok jellemzően több témában kértek felmentést. Érdekes azonban, hogy a legköltségesebbbnek mondott területen, a szennyvíztisztásban Magyaroszág jóval elmaradottabb, mint Csehország vagy Lengyelország: nálunk a háztartások 32%-a, Csehországban 62%-a, Lengyelországban 55%-a csatlakozik szennyvíztisztító rendszerhez. Magyarország e területen hosszú időre, 2015-ig kért felmentést az úniós előírások alól.

A csatlakozó országok az úniós jogszabályokat szinte már kivétel nélkül átvették.  Margot Wallström elismerően szól a szlovén természetvédelmi erőfeszítésekről és a lengyel légszennyezettség csökkenéséről. A környezetvédelmi biztos kiemelt néhány várost, amelyek már az únió összes előírásának megfelelnek. Közéjük tartozik Gyöngyös is, valamint a litván Valmiera, a szlovák Rimaszombat (Rimavska Sobota) illetve a szlovén Domzale és Maribor.