Kevés helyre, de sokért mehetünk dolgozni

A keleti munkaerődömpingtől való félelem miatt az uniós országoknak csak egy része nyitotta meg munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt, és közülük is sokan fenntartanak korlátozásokat. Egyes államok 2011-ig igyekeznek megakadályozni munkaerőpiacaik teljes megnyitását, ám ha bebizonyosodik, hogy alaptalan volt a félelem, elképzelhető, hogy mégis hamarabb nyitnak. Több országban már május 1. után jóval könnyebben lehet majd elhelyezkedni, a magyarországi fizetésekhez képest háromszoros bérért.

Az eddigi szabályok szerint - amelyek több uniós ország esetében Magyarország május 1-i csatlakozása után csak kismértékben változnak - a munkaszerződés megkötése mellett munkavállalási engedélyt, szükség szerint beutazási, illetve tartózkodási engedélyt kell beszereznie a munkavállalónak. Május 1. után ez megváltozik, igaz, az uniós államokba csak a beutazás lesz könnyebb, a munkavállalás nem feltétlenül.

A csatlakozási tárgyalásokon ugyanis megállapodás született arról, hogy a régebbi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják az új tagállamok, így a magyarországi munkaerő szabad piacra jutását. Ez alatt a '2+3+2' éves átmeneti időszak alatt a korábban taggá vált országok saját nemzeti joguk keretében szabályozzák a munkavállalást, jóllehet az eddiginél rugalmasabban kezelik majd a témát.

Elzárt munkaerőpiacok

Olaszország, Spanyolország, Görögország, Franciaország, Finnország és Belgium esetében tehát május elsejével sem lesz sokkal könnyebb az ottani munkavállalás a magyarok számára. Portugália és Luxemburg is két évig fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását.

Hollandia két évig korlátozza az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását, de bizonyos szakmák esetében kivételt tesznek, így gépkocsivezetők, vágóhídi hentesek, röntgenasszisztensek és folyami hajókon dolgozó matrózok esetében, mivel kevés az ilyen álláshirdetésekre jelentkező. Hollandia emellett egy év után hatáselemzéseket végez, amelyek alapján további könnyítések is elképzelhetők. A korlátozás értelmében csak akkor kaphat meg külföldi egy állást, ha az adott ágazatban, munkahelyre nincs holland jelentkező. Ennek vizsgálata akár 2-3 hónapig is eltarthat, de az új tagállamok munkavállalói esetében ezt az időt néhány hétre kívánják lerövidíteni.

Szociális korlátozások

Svédország, Dánia, Írország és Nagy-Britannnia a csatlakozást követő első két évben is megadja a munkavállalási engedélyt a magyar munkavállalóknak, igaz, bizonyos korlátozásokat közülük is többen fenntartanak. Dánia, Nagy-Britannia és Írország például a különböző szociális juttatásokat korlátozza majd. Az ír elképzelés részletei még nem ismertek, ám a britek és a dánok már bejelentették, hogyan képzelik ezt el.

Az évi 5-14 ezer, új tagállamokból származó munkavállalóra számító Nagy-Britanniában legalább két évig megvonják a jóléti juttatásokra - köztük a munkanélküli-, gyermeknevelési segélyre, az egészségügyi és lakhatási támogatásra - való jogosultságot a májusban csatlakozó tagállamok közül nyolcból - köztük Magyarországról - érkező munkavállalóktól. Ők így csak egy év legális munka után kérhetnek bizonyos támogatásokat, például munkanélküli-segélyt. Akik azonban nem kapnak munkát, két évig kell várniuk támogatásra, és ha ezt követően sem sikerül elhelyezkedniük, el kell hagyniuk Nagy-Britanniát. A korlátozás nem érinti Máltát és Ciprust, amelyek korábban brit gyarmatok voltak.

Dániában az új tagállamokból érkező munkavállalók nem élvezhetik az olyan dán szociális ellátásokat, mint a közsegély, a betegbiztosítás, valamint a munkanélküli-segély, amennyiben az illető elveszti a munkahelyét Dániában. Ebben az esetben tartózkodási és munkavállalási engedélye is érvényét veszti.

Elmúlhat a pánik

Biztató lehet azonban a nyugati munkavállalásban gondolkozók számára, hogy a mostani korlátozásokat kiváltó, a "keleti hordáktól" való félelem alaptalannak bizonyul majd, és erre rájönnek a régebbi tagok állampolgárai is. Ahogy történt ez például 1968-ban Spanyolország és Portugália belépésekor. Az akkor hasonló félelmek miatt bevezetett megszorításokat a tervezettnél hamarabb feloldották.

A munkaerőrohamtól való félelem alaptalanságát látszanak alátámasztani azok a korábbi hazai tapasztalatok, valamint régebbi és újabb felmérések is, amelyek a csatlakozó országok munkavállalóinak mobilitását vizsgálták. Kiderült, hogy a magyarok mozgékonysága még saját hazájukon belül is igen alacsony, és több felmérés is azt mutatta, hogy migrációs hajlandóságuk 2 százalék körül van, vagyis hozzávetőleg ugyanakkora, mint a jelenlegi EU-tagállamok lakosságáé. A legutóbbi felmérés szerint pedig az újonnan csatlakozó országok aktív munkaképes korú lakosságának mindössze 1 százaléka készül külföldi munkavállalásra az elkövetkező öt évben, pedig a magyarországi bérek továbbra is csak az uniós fizetések egyharmadát érik el.

/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20030318munkanelkuliseg.html