A misztikumban és Mr. Turizmusban bízik a minisztérium

"El kell jutnunk oda, hogy hazánkról kialakuljon egyfajta misztikus kép is" - olvasható a másfél éves előkészítő munka után elkészült Magyar Turizmusfejlesztési Stratégiában. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített anyag szerint "a misztikum mint hungarikum" hangsúlyozása csábíthatja ide leginkább a külföldieket. A hosszú távú cél a magyarok életminőségének javítása, az azonban nem derül ki, hogy a nagyszabású tervek milyen módon és miből valósulnak majd meg. Annyi biztos, idén kevesebb pénz jut közvetlenül turizmusra, mint az elmúlt négy évben bármikor.

"Mára új utakat jár a világ, új utakon járnak a turisták is" - jellemzi a kialakult helyzetet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium másfél éves előkészítő munka után megjelent Turizmusfejlesztési Stratégiája. A közel 80 oldalas, társadalmi egyeztetés alatt álló anyag a turizmus fejlesztésének fő irányait szabja meg 2013-ig.

A többnyire csak általánosságokat tartalmazó stratégia szerint Magyarország a turizmus tekintetében "lemaradó pozíciót tölt be" Európában. A fő vetélytársainknak számító szomszéd országok ugyanis legalább olyan jó vagy jobb adottságokkal rendelkeznek, mint Magyarország. A folyamatosan fejlesztő országok - mint Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia - pedig "már jelenleg is komoly keresletelvonó tényezők".

A stratégia szerint épp ezért a klasszikus magyar kínálat - ilyen Budapest, a Balaton, az egészségturizmus, a gasztronómia - mellett eddig ki nem használt adottságokra kell fektetni a súlyt, hogy Magyarország minél több látogatót csábítson. "A misztikum mint hungarikum - egyelőre kihasználatlan" - olvasható az anyagban, amely szerint a "misztikumra épülő marketing" az egyik legnagyobb lehetőség a magyar turizmus előtt. "Számos ismert vagy kevéssé ismert történet és legenda mesél arról, hogy hazánk különleges ország. Ezt a különlegességet kell a promócióban felhasználni" - fogalmaz az anyag. "El kell jutnunk oda, hogy hazánkról kialakuljon egyfajta misztikus kép is" - határozza meg a stratégia az egyik legfontosabb fejlesztési irányt.

Az anyag emellett több más - meglehetősen általános - fejlesztési lehetőséget is felvet. Ezek szerint lehetne profitálni a Magyarország területének 80 százalékán megtalálható hévizekből. A stratégia szerint "komoly lehetőséget jelenthet" a vitorlás-, lovas-, bor-, egészség-, öko- és kerékpáros turizmus vagy a kempinghálózat fejlesztése is. Budapest "kiemelkedő, de kihasználatlan lehetőségekkel rendelkezik", akárcsak a magyar kastélyok. A stratégia szerint fontos a vasúthálózat, illetve a légikikötők, Ferihegy és a kisebb vidéki repülőterek fejlesztése is. De sokat várhatunk a francia, a spanyol, a skandináv, a japán, vagy a kanadai látogatóktól is.

Konkrét elképzeléseket csak a turizmust sújtó adók átalakításánál fogalmaz meg a stratégia. Az anyag készítői a szálláshely-szolgáltatásnál és a vendéglátásnál 5 százalékos áfakulcsot vezetnének be. Eltörölnék vagy az adóalapból levonhatóvá tennék az iparűzési adót. Emellett kikötnék, hogy az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adót turisztikai célra kell költeni, állami kiegészítését pedig 2-ről 3 forintra emelnék. Több, a turisztikai vállalkozásokat terhelő költség esetében - mint amilyen a bérautók költsége - lehetővé tennék az áfa-visszaigénylést.

A stratégia írói szerint komoly gond az is, hogy nincs olyan ember, aki egy személyben képviselné a magyar turizmus érdekeit külföldön és Magyarországon egyaránt. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke tölthetné be "Ms./Mr. Turizmus szerepét, aki képviseli a turizmus állami és magánszektorbeli érdekeit is, a legfőbb turizmus lobbista, integrátori szerepet lát el".

A GKM szerint a stratégia végrehajtásától várható, hogy 2013-ra másfélszeresére (18-ról 27 millióra) növekszik az ide látogató turisták száma, az egy turista által elköltött pénz pedig meghaladja az 500 eurót (123 ezer forintot). A stratégia szerint ehhez semmi más nem kell, mint kialakítani "a turizmusbarát társadalmat", növelni a hozzánk látogatók "komfortérzetét". Jól jöhet, ha különböző kulturális rendezvényeket szervezünk "úgynevezett 'húzónevek'" részvételével. De hasonlóan fontos egy turisztikai innovációs fórum és a Fenntartható Turizmus Tanács létrehozása, illetve a Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kialakítása.

"A stratégia fő célja az életminőség javítása" - olvasható az anyagban. Komoly probléma ugyanakkor, hogy sehol nem olvashatunk arról, miből szeretné megteremteni a GKM a nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket és a szervezeti reformokat. Ez annál is nagyobb probléma, mert a turizmusra költött pénz az elmúlt években folyamatosan csökkent. Míg 2001-ben 21 milliárd, 2002-ben 28,5 milliárd, tavaly már csak 19 milliárd jutott közvetlenül turizmusfejlesztésre. Idén a GKM felügyelete alatt működő Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) költségvetési elirányzata 7,6, a Turisztikai Célelőirányzat pedig 13,8 milliárd forint volt. A Draskovics-csomag miatt elrendelt központi takarékossági intézkedések után azonban - a GKM által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint - az MT Rt. költségvetése 6,7, a célelőirányzatból felhasználható összeg pedig 10,6 milliárd forintra csökkent.

Sáling Gergő

KAPCSOLÓDÓ CIKK