Brüsszelben nem dobálnak sarat egymásra a magyar képviselők

Vágólapra másolva!
Az Európai Parlamentben (EP) bár különböző frakciókban ülnek majd a magyar képviselők, együtt kell működniük az eredményes munka érdekében. Az eddig megfigyelőként dolgozó jelöltek állítják: minél jobban távolodtak földrajzilag Magyarországtól, annál barátságosabban szóltak egymáshoz, az EP-ben pedig remekül együtt tudtak működni. Egyedül azt kifogásolták, hogy a kormány több esetben nem alakította ki idejében álláspontját, emiatt viszont elestünk támogatásoktól.
Vágólapra másolva!

Az [origo] által megkérdezett, eddig megfigyelőként tevékenykedő EP-jelöltek - Szájer József a Fidesztől, Szent-Iványi István az SZDSZ-től és Hegyi Gyula az MSZP-től - egyhangúan állították: példás együttműködés volt eddig a megfigyelők között, függetlenül attól, hogy ki melyik párt delegáltja.

"A két nagy párt lényegében minden fontos bizottságban jelen volt, az egyes témák felelősei a konkrét témákban együttműködtek. Ez azért is fontos, mert a többséget csak így lehetett megszerezni" - mondta Szájer József, hozzátéve, ha valamelyik megfigyelő észrevett egy Magyarország számára fontos témát, mozgósította a többi frakcióban ülő képviselőt, hogy egységesen lobbizzanak az ügy érdekében, ki-ki a maga frakciójában. Erre példaként említette a kisebbség ügyét, amelyet a Fidesz kezdeményezett, vagy a 6-os autópálya ügyét, amelyet az MSZP-s megfigyelők. "Példás együttműködés volt, annak ellenére, hogy olyan politikusok voltak kint, akik itthon kemény küzdelmeket folytatnak egymással és nem a csendes politizálás példaképei" - tette hozzá Szájer.

Hasonlóan vélekedett az MSZP-s Hegyi Gyula is, aki példaként említette, hogy ha nem tudott kiutazni, mert éppen a plenáris ülésen szavaznia kellett, az MDF-es Ékes Józseffel egyeztetett, akivel együtt dolgozott a környezetvédelmi bizottságban, hogy mindkettőjük nevében szólaljon fel Brüsszelben. Szent-Iványi István is számos példát sorolt fel, amit együtt értek el az Európai Parlamentben, ilyen volt például a kishatárforgalom ügye is. Ellenpéldaként hozta fel ugyanakkor, hogy míg a kormánypárti megfigyelők az országjelentés tárgyalásakor a kedvezőbb képért lobbiztak, ez az ellenzéki képviselőknek nem volt érdekük.

Valamennyi politikus ugyanakkor párthovatartozástól függetlenül kifogásolta, hogy több esetben akadozott a kormánnyal való együttműködés. Emiatt Szájer József bírálta leginkább a kormányt, aki szerint több esetben nem volt egységes kormány-álláspont olyan kérdésekben, amelyeket az Európai Tanács és az EP is tárgyalt. Példaként hozta fel a már említett kishatárforgalom ügyét, amelyben állítása szerint más véleményen volt a belügyi és a külügyi tárca, és mire a kormánynak egységes álláspontja lett, már nem tudták megfelelően érvényesíteni a magyar érdekeket. "Mintha még nem vették volna észre, hogy lobbizással befolyásolni lehet a Tanács döntését" - jegyezte meg Szájer.

Szent-Iványi szerint "nem rosszindulatból" akadozott az együttműködés, hanem a kormány gyakorlatlansága miatt. "A kormánynak is meg kell tanulnia, hogy gyorsan kell állást foglalni egy-egy kérdésben. Közös érdek, hogy a jelenlegi gyakorlat megváltozzon" - mondta.

Fotó: EPA
Európai Parlament

Pozitívan értékelték viszont a magyar misszióval való együttműködést a megfigyelők, amely havonta, kéthavonta tájékoztatta a megfigyelőket a fontos ügyekről. Hegyi Gyula szerint például azóta változott a helyzet, mióta Balázs Péter, a magyar EU-biztos Brüsszelben tartózkodik, és az ottani delegációhoz csatlakoztak a tárcák szakemberei is. "Amíg Budapesten keresztül kellett álláspontot kérni, addig nehéz volt" - ismerte el Hegyi is.

Bár a megfigyelők egyenként jelezték problémáikat, itthon nem lépnek fel egységesen, nem kezdeményeznek konzultációt az ügyben, Szájer szerint azért, mert "más pártokban vagyunk". Hozzátette: ez nem ellenzéki-kormánypárti, hanem intézményi különbség.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban az MTI-nek azt mondta a kormányt ért bírálatokra: a miniszterelnök épp azért hívta életre a magyar lobbitanácsot, a Magyarország Európában Tanácskozást, hogy munkájukkal, tanácsaikkal és nemzetközi tekintélyükkel segítsék Magyarország érdekérvényesítő erőfeszítéseit.

Gál J. Zoltán emlékeztetett: a miniszterelnök a tanácskozás megalakulásakor kifejtette, legfontosabb nemzeti ügyeinkben a magyar közéletnek közös nevezőre kell jutnia, el kell fogadnia és egységesen kell képviselnie az adott ügyben a nemzeti minimumot.

A magyar kormány érdekérvényesítő képességéről pedig annyit mondott, hogy Medgyessy Péter első magyar politikusként az Európai Uniót is képviselte az EU-Latin-Amerika csúcstalálkozón, a készülő európai alkotmányba bekerült a magyar kormány által megfogalmazott összes igény, továbbá a most csatlakozott országok közül Magyarország az egyetlen, ahol már sikeres uniós pályázatok elbírálása is megtörtént.

Kapcsándi Dóra