Félmilliárd forint úszhat el Taszáron

Miután szerdán levonták az amerikai lobogót Taszáron, helyi politikusok azt kérték az amerikai nagykövettől, hogy keressen befektetőt a reptér megmaradásáért. A repülőteret 2005 végén a honvédség bezárja, pedig az amerikaiak megjelenése előtt még hosszú távú tervei voltak vele a hadseregnek. Az amerikaiak érkezése 1995 végén még sok pénzt ígért a környéknek, de most inkább a magyar katonáknak megmaradó Pápa profitált a taszári bázis amerikai használatából.

Szerdán az utolsó amerikai munkás is elhagyta a taszári repülőteret. Az USA hadserege a boszniai NATO-bevetés miatt vette használatba még 1995-ben a repteret. Az utolsó amerikai katona már tavaly szeptemberben elhagyta a légi bázist, és mostanra az utolsó idehozott felszerelési tárgyat is elvitték az amerikaiak. A Magyar Honvédség 2005 decemberéig megtartja tartalék reptérnek Taszárt, utána viszont már nem tart rá igényt. A repülőtérért három önkormányzat is verseng, de egyik sem tudná kifizetni az átalakítását, pedig már félmilliárd forintot költöttek arra, hogy polgári célra is használható legyen. Azt sem lehet tudni, hogy ki üzemeltetné a repülőteret, ha sikerülne megtartani. Még a reptér tulajdonáért is harc folyik.

A taszári repülőteret 1929-ben építették, most két darab egyenként két és fél kilométer hosszú és hetven méter széles kifutópályája van. Ezzel az ország  második legnagyobb repülőtere Ferihegy után. Ennek ellenére az amerikaiak távozása után nem biztos, hogy lesz még repülőtér Taszáron.

A rendszerváltás után a honvédségnek még komoly tervei voltak Taszárral, 1991-ben ide telepítették az akkor alakult Kapos Harcászati Repülőezredet. Az amerikai hadsereg 1995 decemberében kérte el a repteret, hogy a fél éve tartó boszniai NATO-missziónak háttérbázisa legyen. A reptérről fokozatosan kivonult a magyar hadsereg és 1996-ban feloszlatták a Kapos Repülőezredet is.

A boszniai, majd a koszovói háborúk idején Taszár fontos bázis volt, összesen 93 ezer amerikai katona lakott benne, mobil kórház és barakkok épültek, de ezeket azóta már összepakolták és elszállították. A környék önkormányzatai ugyan sokat panaszkodtak a bázis okozta biztonsági kockázatok és a szállító járművek alatt megroggyant utak miatt, de azért hasznot is húztak, hiszen a katonákat kiszolgáló Brown and Root Services nevű cég több mint hétszáz magyart foglalkoztatott a legforgalmasabb években. A reptér nem csak hátsó támaszpont volt a balkáni háborúk idején, hanem bombázók és kémrepülőgépek is rendszeresen használták.

Ahogy az amerikai hadsereg fokozatosan kezdett kivonulni a Balkánról, és adta át a helyét európai csapatoknak, Taszár egyre kevésbé volt fontos, és bezárása már évek óta napirenden volt. 2003 elején új feladatot kapott, iraki emigránsokat képeztek ki itt az amerikai hadsereg tisztjei. A beígért több mint ezer fő helyett azonban csak néhány tucat önkéntes kapott Taszáron néhány hetes eligazítást.

A környék önkormányzatai még a katonák itt tartózkodása alatt megkezdték a tervezgetést Taszár jövőjéről. A Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár Önkormányzata és Taszár Önkormányzata 45-45-10 százalék részesedéssel megalapították a Taszár Airport Kft-t, aminek az lett volna a feladata, hogy polgári repülőtérré alakítsa át Taszárt. Később a kft-t kht-vé alakították át, és összesen 560 millió forintot fektettek eddig a repülőtérbe. A pénzből 433 milliót költségvetési támogatásból szereztek. Eddig építettek egy fogadótermet, gurulópályát és parkolót. Ahhoz, hogy valóban polgári repülőtér legyen belőle, kellene még egy csomó berendezés, egy új bekötőút és raktár. Ráadásul ha ezek meglennének, akkor is üzemeltetnie kellene valakinek a repteret. Ezt pedig az önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak.

Miközben a közös tervezgetés folyt, a három önkormányzat egymás ellen is harcolt a repülőtérért. A reptér honvédségen keresztül állami kézben van, vagyis amikor a katonák 2005 decemberében végleg lakatot tesznek rá, az állam tulajdona marad. Mindhárom önkormányzat kérte már az államot, hogy adják majd nekik a repteret. Először Szita Károly, Kaposvár polgármestere jelentette be igényét, majd egy héttel ezelőtt Gyenes István, a megye közgyűlésének vezetője, míg Taszár polgármestere a sajtón keresztül üzent, hogy a településén kívül senki más nem lenne jogosult a reptér tulajdonjogának megszerzésére. Kaposvár félig katonai, félig polgári jövőt képzelt a reptérre, a megyei közgyűlés pedig tisztán civil intézményt akar, és szociális otthont, levéltári raktárat és tornatermet is elképzelt már a komplexumba.

Egyelőre nincs befektető, aki érdeklődne Taszár iránt, bár az elmúlt években az önkormányzatok tárgyaltak már egy svájci és egy német befektető csoporttal is, eredménytelenül. A szerdai záróünnepségen kérték is a helyi politikusok, hogy az amerikai nagykövet segítsen befektetőt találni, de Walker nagykövet csak annyit ígért, hogy ha találkozik valakivel, aki repülőtérbe akarna fektetni Magyarországon, akkor majd felhívja az illető figyelmét Taszárra.

Sokáig a honvédség terveiben is szerepelt Taszár, mint a legjobb szóba jöhető reptér az országban. Az első számú magyar katonai reptér jelentős NATO-támogatást kapott ugyanis, de az összeget a kormány a kilencvenes évek végén Pápának szánta. 2000-ben azonban az Orbán-kormány engedélyt kapott a NATO-tól, hogy inkább Taszárra költsék a pénzt, mert az már eleve jobban fel van szerelve. Egy év múlva azonban ismét a NATO-hoz fordult a magyar kormány, hogy mégis inkább Pápát fejlesztenék tovább. A visszakozás egyik hivatalos oka az volt, hogy nem lehetett tudni, hogy az amerikaiak meddig maradnak Taszáron, míg Pápa szabadon használható reptérként máris fejlesztehtő volt. Az akkori baloldali ellenzék viszont azt állította, hogy azért kellett átalakítani az átalakított terveket, mert erős a pápai Fidesz-lobbi: Kövér László és Kovács Zoltán polgármester személyében két fontos fideszes vezető is a városhoz kötődött.

A taszári reptér jövőjét tovább nehezíti, hogy néhány éve egymilliárd forintot fektettek a közeli pécs-pogányi repülőtérbe, márpedig két reptérre biztosan nincs szüksége a térségnek. A háttérben itt is politikai vetélkedés lehet a helyi politikusok szerint, hiszen Pécs évek óta szocialista, míg Kaposvár stabilan fideszes vezetés alatt áll, és mindkét város örülne egy jól működő repülőtér közelségének.