Segítőket kapnak a kórházakban a romák

Hamarosan indul az öt kórházat érintő toleranciaprogram, melynek lényege, hogy az intézményekben legyenek segítők, akik biztosítják, hogy a romák és más kisebbségek, például a kínaiak szükségleteiknek megfelelő ellátást kapjanak. Feladatuk még a kezelések során felmerülő konfliktusok rendezése. A toleranciaprogramot a kisebbségek rossz egészségi állapota indolja. A program ugyan elsősorban a romákat célozza meg, a résztvevők mégsem akarják, hogy bárki úgy értelmezze, hogy kizárólag a roma betegekkel vannak gondok. Ahogy az egyik kórház ápolási igazgatója fogalmazott, a magyar kismamák is dohányoznak.

Hamarosan indul az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett toleranciaprogram. Az öt kórházat érintő program lényege, hogy az intézményekben legyenek olyan segítők, szociális munkások, akik biztosítják, hogy a romák és más kisebbségek speciális szükségleteiknek megfelelő ellátást kapjanak az egészségügyben. A másik feladatuk az ellátás során felmerülő, elsősorban kulturális különbségekből fakadó konfliktusok kezelése. A programban négy vidéki kórház, egy diósgyőri, egy komáromi, egy komlói és egy fehérgyarmati, valamint a budapesti Nyírő Gyula Kórház vesz részt. A vidéki intézményekben elsősorban a roma, a pestiben pedig a roma és a kínai kisebbség problémáival foglalkoznak majd. A toleranciaprogramot elsősorban a kisebbségek rossz egészségi állapota indokolja.

Tíz évvel rövidebb ideig élnek

Egy 2002-en készült felmérés szerint ugyanis a 19 és 34 év közötti roma népesség 41 százaléka szenved valamilyen betegségben. A többségi társadalomhoz képest kiugróan magas a tbc-sek, a szívbetegek, a daganatos betegek és vérszegények aránya. A romák átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint a lakosság többi része. Rossz egészségi állapotuk elsősorban a szegénységgel van összefüggésben, emellett azonban a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció is az okok között szerepel. Ezt a SOTE negyedik és ötödik évfolyamos orvostanhallgatói körében végzett felmérés eredménye is alátámasztja. A felmérés szerint a hallgatók 50 százaléka cigányellenes, és csak 30 százalékuk mentes teljesen az előítéletektől.

Dr. Nagyné Lovász Zsuzsa, a Fehérgyarmaton lévő Szatmár-beregi Kórház ápolási igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy mindössze egy szociális munkás dolgozik náluk, aki eddig is zömében a romák problémáival volt elfoglalva. A programtól azt várják, hogy legalább egy évig tudnak alkalmazni még egy embert. Lovász Zsuzsa szerint ideális esetben 100 ágyra kellene jutnia egy szociális munkásnak. A Szatmár-beregi Kórháznak négyszáz ágya van.

Leginkább a szülészeten lenne szükség a romákat segítő emberekre, mert, ahogy az ápolási igazgató fogalmazott, egyrészt nagyon magas a roma szülések száma, másrészt sok mindenben eltérnek a szokásaik a magyarokétól. A szülészeten az új segítőkkel jobban figyelembe tudnák venni a romák eltérő kívánságait. Az egyik legjellemzőbb probléma, hogy szeretnek nagy csoportokban látogatni, akár újszülöttről, akár egy beteg kisgyerekről van szó. Nehezen fogadják el a kórházi szabályzatot, mely szerint egyszerre csak az egyik szülő lehet a gyereknél a kórteremben. Szintén problémát okoz a látogatási idő betartatása, a romák ugyanis szeretnének éjjel-nappal a beteg rokonuk mellett lenni. A szociális munkásoknak nemcsak velük kell megtalálni a megfelelő hangot, hanem az orvosoknak és a nővéreknek is meg kell tanítaniuk a működőképesebb kommunikációt.

A magyar kismamák is dohányoznak

Szintén a toleranciaprogram része az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal közösen indított dohányzásról leszoktató program, amit elsősorban a kismamáknak és az anyukáknak szánnak. Az ápolási igazgató szerint a téma kifejezetten kényes, mert a program ugyan a romákat célozza meg, mégsem akarják, hogy bárki úgy értelmezze, hogy kizárólag a roma betegekkel vannak gondok vagy, hogy csak a roma kismamák dohányoznak. "Nem akarjuk, hogy ebből bármilyen probléma vagy sértődés legyen, hiszen ugyanúgy dohányoznak a magyar anyukák is" - fogalmazott. Ugyanez a gond a szűrővizsgálatok indításával is. A minisztériumok ugyanis külön szűrővizsgálatokat szeretnének a kétségtelenül rosszabb egészségi állapotban lévő romáknak. A kórházban azonban nem akarják, hogy úgy tűnjön, csak a romák nem járnak szűrésekre, hiszen a magyarok sem látogatják elégszer például a tüdőszűrőt. "Csak azokat szeretnénk bevonni, akik önként jelentkeznek" - állítja az ápolási igazgató.