Faluból is jött bejelentés a nácivadászokhoz

Magyarországon is elkezdődött a még élő náci bűnösök felkutatását célzó, az izraeli Wiesenthal Központ és egy amerikai alapítvány által szervezett akció. A holokauszt idején zsidókat gyilkoló személyekről egy telefonvonalra várják a bejelentéseket. Megalapozott információkért akár tízezer eurós jutalom is járhat. Már az akció hivatalos kezdete előtt érkezett három bejelentés, többek között egy dunántúli faluból, ahol állítólag él egy volt nyilas, aki 1944-ben három munkaszolgálatost ölt meg.

"Remélem, a tegnapi volt az utolsó nyugodt éjszakájuk azoknak, akik bűncselekményt követtek el a holokauszt idején" - mondta Ariyeh Rubin, a Targum Slisi Alapítvány elnöke az Utolsó Esély Akcióról tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államokban működő alapítvány és az izraeli Simon Wiesenthal Központ közös programjának lényege, hogy a még élő náci bűnösöket akarják felkutatni és bíróság elé állítani elsősorban a kelet-közép-európai országokban.

Litvániában, Lettországban, Észtországban 2002-ben, Lengyelországban, Romániában és Ausztriában 2003 őszén indult az akció. Magyarországon és Horvátországban ezekben a napokban kezdődött a program, amelyhez hasonlóra lehet számítani Ukrajnában, Németországban és a dél-amerikai Argentínában is.

Már él az a telefonszám (1/322-0283), amelyre azok jelentkezését várják, akiknek információjuk van olyan nácikról, akiknek a vészkorszak idején közük volt zsidók megöléséhez. A Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff a sajtótájékoztatón elmondta, a bejelentésekről először azt vizsgálják, hogy mennyire komolyak, és nem arról van-e szó, hogy valaki a szomszédját akarja kínos helyzetbe hozni, amiért annak kutyája átmászkál a kertjébe. Második lépésként ellenőrzik, hogy a gyanúsnak vélt személy él-e még egyáltalán és állt-e már bíróság előtt náci bűncselekmény miatt. Végül szakértőikkel megvizsgáltatják a konkrét bejelentést, és csak ezt követően fordulnak a hatósághoz.

A bejelentőknek tízezer eurós (kb. 2,4 millió forint) jutalmat ajánlanak fel, ezt azonban csak akkor fizetik ki, ha az ügyben már ítélet is született - mondta az [origo] kérdésére Zuroff, aki fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az érintetteknek mindenképpen magyar bíróság előtt magyar törvények szerint fognak felelni tetteikért.

Bár a program médiakampánya még el sem kezdődött, a sajtótájékoztatón kiderült, hogy már három bejelentést is kaptak Magyarországon élő feltételezett náci bűnösökről. A tájékoztató egyik résztvevője, Leibish Polnauer egy konkrét esetről is beszámolt. Egy dunántúli faluban élő idős asszonytól kaptak egy levelet, amelyben az áll, hogy 1944-ben a családja kertjében lőtt agyon két nyilas három munkaszolgálatost. Az asszony állítása szerint az egyik nyilas még ma is a faluban él. Polnauer egyéb adatot nem közölt, de mint Efraim Zuroff megjegyezte, a gyanús személyekről egyébként sem adnak ki információt, legfeljebb akkor, ha eljárás indul ellenük.

Az akciót több szakértő is bírálta az utóbbi napokban. Karsai László holokausztkutató történész például az MTI-nek hétfőn azt mondta: "Sok pénzt el fognak költeni, teljesen fölöslegesen és kontraproduktív módon: erősíteni fogja a magyarországi antiszemitizmust, és egyetlen háborús bűnöst sem fognak tudni előkeríteni". Karsai emlékeztetett arra, hogy 1944 végén és 1945 elején több száezren menekültek el az országból, köztük nagyon sok háborús bűnös. Szkeptikusan fogadta a nácikutatás hírét Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is, aki még májusban azt nyilatkozta, "vég nélküli és részben védhetetlen" folyamat indulhat el, a programot pedig jogilag eleve nem érzi megalapozottnak.

Az akció résztvevői nemzetközi példákkal próbálták bizonyítani azt, hogy hatvan évvel a magyarországi holokauszt után is van értelme a bűnösök felkutatásának. Zuroff állítása szerint 2001 januárjától 2004 március végéig 27 náci bűnöst állítottak bíróság elé világszerte. Közölte azt is, hogy az Utolsó Esély Akció keretében eddig az érintett országokban közel 290 feltételezett náci bűnösről kaptak bejelentést, közülük eddig 72 esetben fordultak az igazságszolgáltatáshoz. Csak Litvániában és Lettországban közel negyven személy ellen indított eljárást a hatóság gyilkosság gyanújával.

A jogi kifogásokra reagálva Zuroff elmondta, hogy tárgyalt az Igazságügyi Minisztérium egyik magas rangú tisztviselőjével, aki azt mondta, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy hitelt érdemlő bizonyítékok birtokában bíróság elé állítsanak feltételezett náci bűnösöket Magyarországon. A főigazgató megjegyezte, vannak, akik azzal érvelnek, hogy ennyi év eltelte után nincs értelme bűnösök után kutatni. Zuroff szerint azonban mindenkinek fel kell tennie azt a kérdést: "ha megölnék a gyermekünket, szüleinket, testvéreinket, de a bűnös csak 50-60 év után kerülne elő, akkor engednénk-e, hogy megússza büntetés nélkül?".