Alkotmányjogászok egy része vitatja az államfő döntését

Vágólapra másolva!
Téves Mádl Ferenc köztársasági elnök és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése - mondta Bragyova András alkotmányjogász. A szakember más alkotmányjogászokhoz hasonlóan a napokban már többször is kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni 30 napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez.
Vágólapra másolva!

Az államfő Igazságügyi Minisztériummal egyeztetett és csütörtökön nyilvánosságra hozott jogértelmezése szerint a miniszterelnök lemondása csak 30 nap múlva hatályosul, addig teljes jogkörrel rendelkezik és az államfő ez idő alatt nem is terjesztheti a parlament elé az új miniszterelnök-jelöltet. Bragyova András meggyőződése szerint abban az esetben, ha a jogszabályok pontatlan megfogalmazása miatt több, egymással versengő értelmezés is lehet, akkor az alkotmánnyal összhangban lévőt kellene előnyben részesíteni.

Az alkotmány a miniszterelnöki megbízatás megszűnésének esetei közé sorolja például azt, ha meghal a kormányfő, megszűnik választójoga, összeül az új parlament, avagy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a parlamenti többség új miniszterelnököt választ. "Nyilvánvaló, hogy ezek közül egyik esetben sem marad még teljes jogkörű miniszterelnök 30 napig, miért éppen a lemondásnál lenne így" - jegyezte meg.

Sólyom László egykori alkotmánybírósági elnöknek azzal a csütörtökön egy rádióműsorban elhangzott véleményével kapcsolatban, hogy bár a jogállási törvény 30 napos lemondási időre vonatkozó vitatott passzusa alkotmányellenes, de hatályos és ezért tiszteletben kell tartani, Bragyova András azt mondta: lehet másként, az alkotmánnyal összhangban értelmezni a jogszabályt. Hozzátette: elvileg van lehetőség arra, hogy a parlament akár 30 napon belül is módosítsa a jogállási törvény vitatott paragrafusát, ám ennek a jelenlegi helyzet szempontjából nincs jelentősége. Továbbá az eset kapcsán kérhet alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól többek között a köztársasági elnök, a kormány tagjai, köztük az igazságügy-miniszter, vagy az Országgyűlés, továbbá bárki kérheti az Alkotmánybíróságtól alkotmányellenességre hivatkozva a jogállási törvény megsemmisítését. Kérdés, hogy az Alkotmánybíróság mennyi idő alatt döntene ezekről az indítványokról.