Polgármesterek is gyanúsítottak a roma kárpótlási csalásban

2004.09.01. 12:00

A Zala Megyei Főügyészség rendőrségi feljelentésre vizsgálja a megyében történt roma kárpótlás körülményeit és a visszaéléseket. A gyanúsítottak között vannak polgármesterek, ügyvédek, cigány kisebbségi önkormányzati képviselők, akik sok esetben az írástudatlan, idős emberek jóhiszeműségét kihasználva akartak pénzhez jutni.

A vádirat szerint tizenhárom embert állítanak bíróság elé - mondta el a Roma Sajtóközpontnak dr. Varga Katalin,  a Zala Megyei Főügyészség főügyészhelyettese. A gyanú szerint két polgármester, egy ügyvéd és két cigány kisebbségi önkormányzati képviselő is közreműködött az Osztrák Alaphoz a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül benyújtandó nyomtatványok "hitelesítésében". Az osztrák Megbékélési Alapról szóló törvény önkéntes juttatásokat irányzott elő a náci rezsim egykori rabszolga- és kényszermunkásai számára. A juttatásra azon személyek voltak jogosultak, akiket a nemzetiszocialista rendszer az iparban, a gazdaságban, közintézményekben vagy a mezőgazdaságban a mai Osztrák Köztársaság területén munkára kényszerített. Az Osztrák Megbékélési Alap és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) tavaly kötött megállapodást, amelynek értelmében az osztrák alapítvány egyszeri 7630 eurós - 1,7 millió forintos - kárpótlást nyújt azoknak a többségében roma származású magyar állampolgároknak, akiket a második világháború végén Ausztriába hurcoltak kényszermunkára.

A főügyészhelyettes elmondta: a gyanúsítottak úgy szerettek volna pénzhez jutni, hogy a sok esetben írástudatlan idős embereket maguk keresték fel és ígértek számukra segélyt, élelmiszercsomagot és megállapodást arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási pénz egy részét megkaphatják.  A kárpótlási igénybejelentésre szolgáló nyomtatványokat a csalók be tudták szerezni a MAZSÖK-től, de le tudták tölteni az internetről is. Az űrlapokat lehetett fénymásolni is, így is elfogadta az Alapítvány. Az idős emberek aláírták a kitöltetlen nyomtatványokat, majd ezt a cigány kisebbségi önkormányzat képviselői, illetve a két polgármester töltötte ki, majd hitelesítették és visszajuttatták a MAZSÖK-höz.

A főügyész-helyettes azt is hozzátette: a két polgármester saját jogán is igényt nyújtott be az alaphoz. A polgármesterek és a CKÖ képviselői egymás tevékenységéről tudva, valótlan adatokat szolgáltattak. Az igényelt összeg megközelítette a negyvenmillió forintot. Legkorábban 2005 elején születik bírósági ítélet az ügyben. 

Csalás és okirat-hamisítás maitt nyomoz a rendőrség Győr-Moson-Sopron megyében is a II. világháborúban elhurcolt romák  kárpótlásával kapcsolatban. Az Osztrák Megbékélési Alap nyújtotta kárpótlásért állítólag olyanok is jelentkeztek, akik nem jogosultak a 600 ezertől 1,8 millió forintig terjedő kárpótlásra. A korszak kutatásával foglalkozó történész szerint olyan településről is jelentkeztek kárpótlásért, ahonnan biztos, hogy nem vittek romákat kényszermunkára. A kárpótlásért jelentkezők száma országosan meghaladja a 300-at.

Balogh Krisztina Kinga - Roma Sajtóközpont

KAPCSOLÓDÓ CIKK