Volt miniszterek nem engednek az ügynökaktákhoz

Az [origo] pert indított három politikus nyilatkozata miatt, amelyben tagadták, hogy közszereplők lennének. Nyilatkozatukkal azt próbálták megakadályozni, hogy megtekinthetőek legyenek azok az iratok, amelyek azt bizonyíthatják vagy cáfolhatják, hogy hivatásos vagy hálózati személyek lettek volna a pártállam titkosszolgálataiban. Az [origo] összesen 11, "hírbe hozott" politikusról kért adatokat, és eddig háromról (ők elismerték, hogy közszereplők) kapott iratokat a szaklevéltárból, akik a dokumentumokat gyűjtő központ szerint hálózati személyek voltak az előző rendszerben.

Még februárban pontosan egy futballcsapatnyi egykori, illetve aktív politikusról kért adatokat az [origo] egyik munkatársa az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától (ÁSZTL), hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint együttműködtek-e az előző rendszer állambiztonsági szerveivel. A két éve kirobbant ügynökbotrány során ugyanis egy tucatnyi, rendszerváltás utáni kormánytag és államtitkár érintettsége került szóba. Közülük az egyik már korábban elhunyt, így csak tizenegy politikusról kértünk információkat. A rendszerváltás után kormányzati szerepet betöltő politikusok előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységét vizsgáló bizottság (röviden a Mécs-bizottság) tevékenysége során a következő politikusok neve merült fel (lehetséges) érintettként: Medgyessy Péter, Járai Zsigmond, Boros Imre, Martonyi János, Szalay Gábor, Nógrádi László, Raffay Ernő, Fazakas Szabolcs, Kádár Béla, Sárossy László és Bogár László.

Hiteles bizonyítékok azonban Medgyessy Péter szt-tiszti múltján (és néhány beismerő vallomáson) kívül nem kerül(het)tek nyilvánosságra. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló, tavalyi törvény szerint azonban már lehetőség van arra, hogy közszereplőkről megtudhassuk, hogy együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. Az viszont, hogy például informátorként miket jelentettek, még anonimizált formában sem ismerhető meg, legfeljebb az érintett vagy hivatalos kutató juthat hozzá ezekhez az iratokhoz.

Amennyiben a szaklevéltár a rendelkezésére álló adatai alapján úgy találja, hogy az érintettek hivatásos vagy hálózati személyei voltak az állambiztonságnak, akkor az azonosításhoz szükséges dokumentum, az úgynevezett hatos karton hivatalos másolatát kiadja a kérelmezőnek.

Nógrádi, Boros Imre és Kádár Béla nem érzi magát közszereplőnek

Az adatszolgáltatáshoz azonban az is szükséges a törvény szerint, hogy az érintett politikusok elismerjék közszereplői minőségüket. Hárman (a tizenegyből) azonban megtagadták ezt, nem ismerték el, hogy közszereplők, noha valamennyien miniszterek voltak, és ketten közülük még mindig képviselők a parlamentben. Nógrádi László és Boros Imre az a két aktív poltikus, aki nem tartja magát közszereplőnek. Nógrádi az Orbán-kormány közlekedési minisztere volt, jelenleg fideszes képviselő. Boros Imre pedig 1998-2002 között volt a Phare-ügyekért felelős kisgazda miniszter, majd MDF-es színekben lett képviselő, de amikor kiderült az érintettsége az ügynökbotrányban, kilépett a frakcióból, és azóta független képviselőként dolgozik. A harmadik exminiszter Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, aki 1998-ban MDF-es képviselőként búcsúzott a politikától, jelenleg a jegybank Monetáris Tanácsának tagja.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény meghatározza a közszereplő fogalmát ("az a személy, aki közhatalmat gyakorol vagy gyakorolt..."), ennek ellenére a törvény az érintett személyre bízza eldöntését, hogy annak tartja-e magát, avagy sem. Elismerés hiányában pedig a levéltárnak el kell utasítania a betekintési kérelmeket. Az elutasítás ellen pedig csak a Fővárosi Bíróságon lehet jogorvoslati kérelemmel élni. Ilyen perre azonban eddig még nem volt példa.

Az [origo] munkatársa a bírósághoz fordult annak érdekében, hogy állapítsa meg a három politikus közszereplői minőségét és hogy kötelezze a levéltárat az adatszolgáltatásra.