Bíróságon folytatódott a kizárt MDF-esek ügye

Vágólapra másolva!
Csütörtökön kezdődött az Országgyűlés, az Országgyűlés Hivatala és az MDF-frakció vezetője, Herényi Károly ellen indított per. A képviselőcsoportból kizárt öt politikus 15 millió forint kártérítést követel, mert szerintük Herényi szabálytalanul zárta ki őket a demokrata fórum parlamenti frakciójából. A csütörtöki tárgyaláson arról vitatkoztak, hogy perelhető-e egyáltalán az Országgyűlés, illetve annak hivatala.
Vágólapra másolva!

Megkezdődött csütörtökön a Fővárosi Bíróságon az a kártérítési per, amelyet öt volt MDF-es országgyűlési képviselő indított az Országgyűlés, az Országgyűlés Hivatala és az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly ellen. Az ügy felperesei Balsai István, Horváth Balázs, Kelemen András, Font Sándor és Szászfalvi László, akiket Herényi kizárt, nem sokkal azelőtt, hogy az MDF belső ellenzékéhez tartozó politikusok leváltották volna.

A keresetlevél szerint a felperesek azt kérték a Fővárosi Bíróságtól, hogy állapítsa meg, valótlan Herényi Károly bejelentése, miszerint szeptember 2-ától az öt képviselő nem tagja az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg azt is, hogy az elsőrendű alperes, az Országgyűlés, állásfoglalása jogsértő, és az alperesek megsértették a felperesek személyiségi jogait.

Kérték azt is, hogy a Fővárosi Bíróság kötelezze az Országgyűlést az eredeti állapot helyreállítására, vagyis az öt politikust tekintsék újra az MDF-frakció tagjának. Keresetlevelükben 15 millió forint nem vagyoni kártérítést is kérnek.

Varga István, a kizártak jogi képviselője elmondta a csütörtöki tárgyaláson, hogy mivel Herényi Károly magánszemélyként járt el, nem zárhatta ki jogszerűen a felpereseket. A kizárásról ugyanis szerinte csak a képviselőcsoport dönthetett volna, nem egy személyben Herényi. Az Országgyűlést azért perelték be, mert a parlament elfogadta a kizárásról szóló döntést. A hivatalt pedig azért vonták perbe, biztos ami biztos, mert nem egyértelmű, hogy az Országgyűlés perelhető-e.

Az alperesek közül az Országgyűlést és annak hivatalát képviselő ügyvéd vitatta, hogy egyáltalán perelni lehetne őket ebben az ügyben. Ezért azt kérte, a bíróság szüntesse meg az első- és másodrendű alperes ellen a pert. Herényi Károly nem jelent meg a tárgyaláson. Jogi képviselője azt mondta, alaptalan a kereset. Nem magánszemélyként intézkedett ugyanis Herényi, hanem frakcióvezetőként járt el. Emellett Herényi ügyvédje szerint nem a frakcióvezető levele, hanem az Országgyűlés döntése miatt érhette hátrány a kizárt képviselőket.

Korábban Herényi azt is mondta, hogy nincs pontosan szabályozva, hogyan lehet kizárni valakit a frakcióból, mert nincs a képviselőcsoportnak szervezeti és működési szabályzata (szmsz). A kizárt politikusok jogi képviselője azonban a tárgyaláson csatolt egy szmsz-t, amely kimondja, hogy csak a képviselőcsoport döntése alapján lehet valakit kizárni a frakcióból.

A bíró elhalasztotta a tárgyalást, és egyelőre arról sem döntött, hogy perelhető-e a paralment, illetve annak hivatala.