Önkényes a parlamenti forgatás betiltása

Az Országgyűlés folyosóin a képviselők nem magánemberek, hanem közszereplők, akik közügyekről beszélnek - mondta az [origo]-nak a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet jogásza. Földes Ádám szerint ezért kifogásolható, hogy a parlament házbizottsága kitiltotta az Országgyűlés folyosóiról a kamerákat. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki hamarosan vizsgálatot indít az ügyet kirobbantó tévériporttal kapcsolatban, úgy vélte: még azt is tisztázni kell, hogy a képviselőket megilleti-e bármilyen magánélethez való jog, amikor a parlamentben dolgoznak, illetve vizsgálni kell azt is, hogy a kamerák kitiltása sérti-e a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot.

"Szeretném tudni, mit csinálnak a képviselőim" - mondta az [origo]-nak Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet munkatársa annak kapcsán, hogy Országgyűlés házbizottsága egy rendelettel kitiltotta a tévékamerákat a Parlament folyosóiról. A házbizottság azt követően döntött így, hogy a tv2 rejtett kamerás felvételeket közölt azokról a képviselőkről, akik nem a kijelölt helyen dohányoznak. Szili Katalin házelnök tagadta, hogy a riport és az intézkedés között összefüggés lenne, szerinte az évek óta létező szabályozás felelevenítését az indokolta, hogy "a Ház méltóságát meg kell őrizni".

Földes szerint azonban ez az elgondolás több szempontból is kifogásolható. A polgári törvénykönyv 80. szakasza szerint "a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés", azaz felvételeket csak az érintett beleegyezésével lehet közölni. A jogszabály ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához akkor nem kell az érintett hozzájárulása, ha nyilvános közszereplést folytat. "A parlament folyosóján közszereplők beszélnek közügyekről" - mondta Földes, aki szerint a képviselők a parlamenti munkában épp ezért nem számítanak magánembernek.

Mindennek nyilvánosnak kell lennie, ami a parlamentben történik, mivel közügyekről döntenek - mondta. A jogász szerint az érthető, ha a mosdóba nem lehet a képviselők után menni, de ha nyugalmat akarnak, akkor elvonulhatnak irodájukba, ami minden képviselőnek van.

Földes szerint a probléma sokrétű. "Az Országgyűlés nyilvános, de csak homályosan szabályozzák, hogyan néz ki ez a nyilvánosság" - mondta. A nyilvános ülésekre például bárki beülhet, de az már kérdéses, hogy jut el az ülésteremig, mert az erről szóló szabályozás szintén nem érhető el széles körben.

A parlamenti ülésekről egy belső tévéhálózat segítségével készítenek felvételeket. Erre hivatkozva kitiltják az ülésteremből a kamerákat, azonban annak ellenére, hogy a médiatörvény nem tiltja a forgatást az ülésteremben. Ráadásul Földes szerint ez azért is aggályos, mert elképzelhető, hogy egy tévétársaság más részletekre is figyelne, más apróságokat is észrevenne, mint az Országgyűlés operatőre.

Hasonló probléma, hogy bár a parlament plenáris ülései nyilvánosak, a bizottsági üléseket sokszor a nyilvánosság kizárásával tartják, ráadásul jegyzőkönyveik sem kerülnek fel az internetre, így kevesebb ember számára elérhetők, mint az üléseken elhangzottak. A házszabály szerint hasonlóan kell kezelni a bizottsági, mint a plenáris üléseket. A plenáris üléseknél pedig előírás, hogy az elhangzottakat az interneten is közzé kell tenni.

A házszabály kimondja, hogy a bizottsági ülések csak a sajtó számára nyilvánosak, ami Földes szerint szintén a nyilvánosság egyfajta korlátozása. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogyan zajlik a bizottsági munka az Országgyűlésben - mondta Földes, pedig a képviselők sokszor el sem mennek a szaktestületek tanácskozásaira. Ehelyett egymást helyettesítik a szavazásoknál, sokszor egy képviselő másik két ember helyett szavaz. "Így folyik a munka, ez a nyilvánosság előtt nem látszik" - mondta.

Az üggyel kapcsolatban Szili megkeresésére vizsgálatot indít az adatvédelmi biztos is. Péterfalvy Attila szerint komplex kérdésről van szó, ami csak részben tartozik az ő hatáskörébe. Meg kell vizsgálni, hogy a képviselők mely tevékenysége közérdekű, megilleti-e őket valamilyen védelem vagy az Országgyűlésben egyáltalán nem jár nekik a magánélethez való jog - mondta az ombudsman az [origo]-nak.

Szili annak kapcsán intézett beadványt Péterfalvyhoz, hogy lehet-e rejtett kamerás felvételt készíteni a parlamentben. Az ombudsman szerint azonban az ügyhöz kapcsolódóan ki kell vizsgálni azt is, hogy a kamerák kitiltásával mennyire sérül a közérdekű adatok nyilvánossága és a személyes adatok védelme, de az ügy érintheti a sajtószabadság kérdését is.

Az RTL Klub már 2003-ban is beadványt intézett az adatvédelmi biztoshoz a parlamenti kamerázás tiltása miatt. Péterfalvi akkor Takács Albert, általános ombudsman-helyetteshez utalta az ügyet. Takács eddig nem hozta nyilvánosságra állásfoglalását.