UNESCO: sok pénz, kevés eredmény a magyar oktatásban

Vágólapra másolva!
Magyarország lehetőségeihez képest sokat költ oktatásra, a tanár-diák arány is világszínvonalú, azonban az oktatás színvonalára nem mondható el mindez. A magyar diákok ugyanis a fejlett országok tanulóihoz képest némileg gyengébben teljesítenek - derül ki az UNESCO jelentéséből, amely 182 ország oktatását hasonlította össze.
Vágólapra másolva!

Több gyerek jár iskolába jelenleg, mint bármikor korábban, azonban nagyon sokan még ötödik elemit sem végzik el vagy úgy végzik el az általános iskolát, hogy még az alapvető készségeket sem sajátították el, így nem tudnak rendesen írni-olvasni vagy számolni - állapítja az UNESCO oktatásról készült jelentése, amely szerint kimutatható a diákok teljesítményének javulása azokban az országokban, ahol növelték az oktatásra fordított forrásokat.

A színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen, hogy megfelelő számú és minőségű tanárokkal rendelkezzen az adott oktatási rendszer. Az UNESCO felmérése szerint az egy tanárra jutó diákok szempontjából Magyarország a legkedvezőbb országcsoportba tartozik. A vizsgált 182 ország közül 31-ben jut egy tanárra kevesebb mint 15 általános iskolás, köztük Magyarországon, így többek között Hollandiával, Svédországgal, Ausztriával és Németországgal együtt említhet minket a jelentés. Több gyerek jut egy tanárra olyan gazdag és fejlett országokban, mint például Japán, Finnország, Franciaország vagy az USA. A legrosszabb helyzetben leginkább az afrikai országok vannak: jó néhány helyen félszáznál is több tanulóval kell megbirkózni egy-egy tanárnak. Több országban az AIDS-járvány is súlyosbítja a helyzetet: Zambiában például olyan sok tanár halt meg a kórban, hogy a tanárképzés nem bírja pótolni őket.

A tanárok mellett, illetve ezzel szoros összefüggésben, pénzt is kell fordítani az oktatásra. (Az UNESCO jelentése szerint a működésre fordított költségek túlnyomó többségét a tanárok fizetése teszi ki.) Magyarország a GDP-jének mintegy 4,5 százalékát költi oktatásra. Ezzel a közép-keleti térség országai közül a harmadik, csak Lettország és Lengyelország előzi meg. De nagyobb hányadot fordít Németországnál vagy Hollandiánál is. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek az adatok sok esetben megtévesztőek lehetnek. Ez egyrészt az országok eltérő nagyságú GDP-je, másrészt a gyermeklétszámból fakad. Így India és Németország költségvetéséből hiába áldoz hasonló hányadot az oktatásra, Németországban sokkal több pénz jut egy tanulóra.

A nemzetközi felmérésekben a magyar diákok nem szerepeltek kiemelkedően. A legutóbbi PISA-felmérésben (Programme for International Student Assessment) gazdagabb országok közül csupán hármat, Görögországot, Portugáliát és Izraelt előzték meg a magyar 15 évesek az UNESCO jelentése szerint. A közepesen fejlett, illetve szegény államok diákjaihoz képest azonban jól teljesítettek a magyar fiatalok. Sok országban azonban annak is örülnek, ha megtanulnak írni-olvasni a gyerekek, mivel még mindig 800 millióra tehető a felnőtt analfabéták száma, többségük Fekete-Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában élnek.