Heroin helyett füveznek az európai fiatalok

Európában 2003-ra csökkent a heroinhasználat, viszont egyre többen nyúlnak szintetikus drogokhoz és marihuánához - derül ki az EU 2004-es kábítószer-jelentéséből. A vizsgálatban az EU tagállamai és Norvégia, összesen 26 ország szerepel. A jelentés szerint 6 százalékkal csökkentek a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek a vizsgált országokban.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZM) és az Egészségügyi Minisztérium a jelentés ismertetésekor beszámolt a magyar helyzetről is. Az európai tendenciák hasonlóak a magyar folyamatokhoz. A jelentés szerint, bár csökken a kábítószeres halálesetek és a heroinisták száma, ezzel párhuzamosan nő a rendszeres kannabiszfogyasztók aránya. A legtöbb országban az összes népesség 1-7 százaléka fogyasztott füvet az elmúlt 30 napban. Magyarországon 2003-ra 2000-ről 4000-re nőtt a kannabiszhasználat miatt kezelt betegek száma. A szintetikus kábítószerek, mint például az ecstasy, másodikak lettek a népszerűségi listán.

A jelentés megjegyzi azt is: egyre fiatalabb korban nyúlnak kábítószerhez a fiatalok a jelentés szerint. Ez Magyarországra is igaz, a fiatalok 25 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, nagy részük először 14-15 éves korában. Gábor Edina, az ICSSZM helyettes államtitkára ezt a folyamatot a dohányzáshoz hasonlította, mert cigizni is egyre fiatalabban kezdenek a gyerekek. Szerinte a piac telítődése miatt a forgalmazók - ez esetben a dealerek - az egyre fiatalabb korosztályokat veszik célba.

Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a magyar helyzet ismertetésekor elmondta, a magyar drogfogyasztók száma a kilencvenes évek második felében nőtt meg ugrásszerűen. 1995-ben még csak 440 kábítószerrel való visszaélési bűncselekmény vált ismertté, ez a szám 2003-ban 3378.

Göncz hatásosnak ítélte a magyar drogprevenciós tevékenységet. Szerinte egyre többen ismerik fel - mint például a honvédség vagy a börtönök -, hogy nem csak a kormány vagy az iskolák feladata a drogprevenció. Kiemelte még az úgynevezett ártalomcsökkentő drogpolitika bevezetését is. Ez a szemlélet a drogfogyasztók helyzetén próbál javítani, csökkenteni a drogok káros hatását, például az AIDS-fertőzés kialakulásának kockázatát.

Ennek egyik példája a tűcsere program. Göncz Kinga hozzátette, hogy Magyarországon az elmúlt hét évben nem regisztráltak olyan HIV-fertőzöttet, aki intravénás droghasználat miatt fertőződött volna meg, ami nagyon jónak számít EU-viszonylatban.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, Dénes Balázs szerint Magyarországon az ártalomcsökkentő programok csak az érintettek nagyon kis százalékához jutnak el. Elmondása szerint az új EU-tagállamok közül a balti államokban az AIDS/HIV-fertőzöttek 70-80 százaléka a tűk és egyéb felszerelések közös használata miatt fertőződik meg. Szerinte az, hogy Magyarországon jelenleg nincsenek nagy százalékban HIV-fertőzöttek a heroinisták között, az "nem az eddig elvégzett HIV-megelőző programok miatt van, hanem elsősorban a szerencsének köszönhető".

A vizsgálatok szerint a magyar intravénás droghasználók 30-40 százaléka hepatitisszel fertőzött, ami azt jelenti, hogy megosztják felszerelésüket. "A HIV még nem került be ebbe a rendszerbe, de ez bármikor változhat." Ennek megelőzésére sokkal szélesebb körben kéne elérhetővé tenni az ártalomcsökkentő programokat. Az ilyen programok száma Európa fejlett országaihoz képest elenyészőnek számít Magyarországon.