Több mint százezren élnek cigánytelepeken

2004.11.30. 14:31

Több mint százezren laknak úgynevezett cigánytelepeken Magyarországon - derült ki egy 14 kiválasztott megyében 667 telepet vizsgáló felmérésből. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek a legtöbben, 26 ezren cigánytelepen, és ebben a megyében van a legtöbb nagy létszámú telep, ahol legalább 300 ember lakik. "Sok ilyen helyen félig a földbe vájt putrikban, villany, víz és csatorna nélkül élnek az emberek a világtól elzárva, mert mindössze egy földút vezet a telephez" - fogalmazott a kutatás vezetője, Kósa Karolina.

Több mint százezren laknak úgynevezett cigánytelepeken Magyarországon - derült ki egy felmérésből, melyben 14 kiválasztott megyében összesen 667 telepet vizsgált a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma Népegészségügyi Iskolája. Később a többi megyét is feltérképezik. A telepek döntő többségében a lakosság romának vallotta magát, és néhány százalékban ugyan, de előfordult, hogy nem romák is laktak egy-egy telepen. A terepmunkát olyan roma fiatalok végezték, akik ismerősek voltak az adott megyében. "Nekik minden egyes cigánytelepet be kellett járniuk, és bár ismerősek voltak a környéken, még őket is érték meglepetések" - mondja Kósa Karolina, a Debreceni Egyetem docense. A legtöbb telepet Bács-Kiskun-, Borsod-Abaúj-Zemplén-, Tolna-, Zala- és Hajdú-Bihar- megyékben azonosították.

A kutatásra azért volt szükség, mert utoljára a kilencvenes évek közepén, és kizárólag építésügyi szempontok szerint készült felmérés arról, hogy hol és hány cigánytelep van Magyarországon. Most viszont feltérképezték a telepeken és az úgynevezett telepszerű lakóhelyeken élők környezet-egészségügyi problémáit is. Bár minden telep rossz állapotban van, mégsem egyformán súlyos az ott élők helyzete. A kutatás fő célja, hogy a telepek emberi egészséget befolyásoló jellemzőit feltárják, hogy felállíthassanak egy objektív rangsort a helyzet súlyossága alapján.

A telepeken a következő egészséget befolyásoló tényezőket vizsgálták: épített-e a házak falazata, szemétlerakó, dögkút, vizenyős terület van-e, a vezetékes gáz, vezetékes víz, csatornázás, és az áram hiányzik-e. Megnézték, hogy a lakosok száma meghaladja-e az 50 főt, és hogy a szilárd burkolatú út több mint félóra távolságra van a házaktól. Felmérték a telepeken élők lélekszámát, az összlakossághoz viszonyított arányukat, hátrányos helyzetüket. Ez alapján készítettek egy maximum 10 pontos minősítő rendszert. Olyan telepet nem találtak, amely minden hátránnyal együttesen rendelkezett volna, de két településen két feltétel kivételével az összes hátrány megtalálható volt. A legmagasabb pontszám 8 volt, amelyet a zalai Vasboldogasszony és a Hajdú-Bihar megyei Hencida egyik telepe kapott.

Földbe vájt putrikban, villany, víz és csatorna nélkül élnek

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek a legtöbben, 26 ezren cigánytelepen, és ebben a megyében van a legtöbb nagy létszámú telep, ahol legalább 300 ember lakik. Kósa Karolina szerint az, hogy nem találtak tíz pontos telepet, jó hír ugyan, de nem jelenti azt, hogy egy hét-nyolc pontos telep ne lenne éppen elég rossz. "Egy ilyen helyen félig a földbe vájt putrikban, villany, víz és csatorna nélkül élnek az emberek a világtól elzárva, mert mindössze egy földút vezet a telephez" - fogalmazott.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005. évre tervezi a roma telepeken lakók lakhatási és szociális integrációs programjának elindítását. Mivel nem lehet mind a 667 helyen nekiállni a munkának, először a legsúlyosabb helyzetű telepeken próbálnak segíteni. Kósa Karolina szerint a pénz önmagában nem elég, mert hiába költöztetnek egy családot új házba, ha nem kapnak segítséget a beilleszkedéshez, néhány év múlva újratermelődik a telep. Információk, érdekképviselet és mindenekelőtt a többségi lakosság segítsége szükséges a helyzet sikeres megoldásához.

KAPCSOLÓDÓ CIKK