Kifogytak a népszavazási érvekből a képviselők

2004.12.01. 15:01

Az egészség nem üzlet címmel kezdeményezett a Fidesz parlamenti vitát. Ezen a kormány tagjai és a kormánypárti képviselők a nem mellett érveltek, mondván: beláthatatlan következményekkel járna, ha az igen győzne a december 5-i népszavazáson. A Fidesz viszont az igen mellett érvelt, mondván: a már magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatásokat nem érinti a kérdés.

 

 

A kormánynak nem áll szándékában megváltoztatni a szolidaritáson alapuló közfinanszírozást az egészségügyben - közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdán a parlamentben, Az egészség nem üzlet címmel a Fidesz által kezdeményezett vitanapon. "Most a vita azon folyik közöttünk, hogy ki üzemeltesse a kórházat, a rendelőintézeteket, kinek a kezében legyenek a magánorvosi praxisok, nem arról vitatkozunk, hogy ki fizesse ki a számlát: ebben nincs vita közöttünk" - mondta. Példaként felhozta: "Ha az ember elmegy egy étterembe és rendel magának egy kispörköltet, az, hogy azért a kispörköltért ki fizet, együtt az asztaltársaság vagy mindenki saját maga, ez független attól, hogy az étteremet az önkormányzat üzemelteti vagy egy magánvállalkozó."

 

Gyurcsány közölte: a kormányon lévő Fidesz rég belátta, hogy pusztán állami pénzekből a beteg magyar egészségügy nem gyógyítható, ám a Fidesz "ma már bármilyen korábbi elvét hajlandó feladni, hogyha úgy gondolja, hogy népszerűségre tehet szert egy ügynek a napirendre tételével". Mint mondta, az a jó, ha az egészségügy nem üzlet, ám az egészség érték, az egészségügyi szolgáltatásoknak ára van, az egészség megóvása, helyreállítása pedig pénzbe kerül.

 

Emlékeztetett arra, hogy a szolgáltatásnyújtás oldaláról nézve a magyar egészségügy ma mintegy 40-50 százalékban magánkézben van. A háziorvosi ellátás 80 százalékban, a fogászati ellátás 57 százalékban, a műveseállomások 90 százalékban vannak magánkézben, a rákos megbetegedések diagnosztizálására szolgáló legfontosabb két nagy műszerparkban minden készülékből négy van magántulajdonban, minden tíz szakápolóból nyolc, minden tíz betegszállítóból három vállalkozóként végzi tevékenységét - tette hozzá.

 

Ma Magyarországon a tíz alkotmánybíró közül négy azt mondja, hogy a népszavazásra feltett kérdés nem csak hogy nem dönthető el, de nem is alkotmányos - közölte a miniszterelnök.

 

A népszavazási igen súlyos visszalépést jelentene az egészségügy számára, de a kormány tiszteletben fogja tartani a nép akaratát - mondta Rácz Jenő egészségügyi miniszter a vitanapon a kormány nevében. "Őszintén remélem, hogy bízhatunk a választópolgárok bölcsességében, számukra egy torz, megnyomorított egészségügy biztosan nem tudja a kívánt szolgáltatásokat nyújtani. Az emberek tudják ezt, és meggyőződésem szerint ki is fogják fejezni szavazataikkal" - jelentette ki az egészségügyi miniszter.

 

Rácz Jenő felidézte a Fidesz-kormány egészségügyi minisztere, Mikola István korábbi szavait és feltette a kérdést: vajon csak akkor helyes a privatizáció az egészségügyben, ha ő teszi, és üldözendő, ha más él ezzel az eszközzel? Hozzátette, hogy Mikola István a vonatkozó jogszabály 2001-es parlamenti vitája során elmondott expozéjában a privatizáció felgyorsításának szükségességéről beszélt, a két igenre buzdító mostani kiadványban viszont már azt állítja, hogy a kórházprivatizációval reális a veszély kétféle ellátás kialakulására a rendszerben: egy a gazdagoknak, egy a szegényeknek.

 

Az egészségügyi tárca vezetője szerint a népszavazási kampány során olyan állapot alakult ki, amelyben a Fidesz gondolja megmondani az állampolgároknak, mit szabad és mit nem. Azzal a keddi bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a Fidesz büntetőfeljelentést tesz Rácz Jenő ellen, "mert a büntető törvénykönyvbe ütközően, hamisan tájékoztatja a közvéleményt az egészségügyi privatizáció leállításáról szóló sikeres népszavazás következményeiről", a miniszter megjegyezte: úgy látszik, minden Fidesszel ellentétes vélemény hangoztatása a Btk.-ba ütköző cselekménynek számít.

 

Rácz Jenő kiemelte: ha az Alkotmánybíróság tagjai között is erőteljesen megoszlottak a vélemények, miért látnának tisztán a kérdésben a választópolgárok és miért lenne egyszerű a kormánynak és a parlamentnek meghatározni, mi a helyes út a népszavazást követően, ha az igenek kerülnek többségbe.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK