A nemzetközi középmezőny végén a magyar diákok

A magyar diákokat a nemzetközi középmezőny végére sorolta be az a nagy nemzetközi felmérés, amely a 15 évesek matematikai, olvasási, problémamegoldási képességeit, valamint a természettudományos ismereteiket vizsgálta. A most publikált kutatás kiemelte Lengyelországot, amely az oktatási reformja révén nagyot javított a három évvel ezelőtti eredményein.

Rosszul teljesítettek a magyar diákok a 2003-as PISA (Programme for International Student Assessment) felmérésen - derül ki az OECD kutatásából, amely 40 ország több mint 250 ezer 15 éves tanulójának tudását mérte fel. A vizsgálat elsősorban a matematikai képességekre irányult, de megnézték a diákok olvasási és problémamegoldó készségeit, valamint a tudományokban való jártasságukat. A kétórás, saját iskolákban megtartott felmérő során csak tollat és papírt használhattak a tanulók.

Finnország, illetve az ázsiai oktatási rendszerek (Dél-Kora, Hongkong és Japán) emelkedtek ki a többiek közül - állapította meg a jelentés, hozzátéve, hogy nőtt a szakadék a legjobbak és a gyengébbek között. A magyar diákok a felmérésben mutatott teljesítményükkel a középmezőny vége felé tartoznak. Matematikából és olvasásból egyaránt a 25. helyet érték el a 40 ország közül (a hongkongi, illetve a finn gyerekek végeztek az élen), a tudományok terén a 17. (itt is a finnek voltak a legjobbak), a problémamegoldásból pedig a 20-adikak lettek a rangsorban (a dél-koreaiak lettek az elsők).

Magyarországot külön említik azon országok között, ahol a szociális és gazdasági egyenlőtlenségek nagy mértékben hozzájárulnak a diákok oktatási lehetőségeihez: akiknek a szülei gazdagabbak és műveltebbek, azok sokkal jobban teljesítettek a hátrányos helyzetű gyerekekhez képest. Sok országhoz képest (például Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Lengyelország, Svédország), ahol az iskolák színvonala egyenletes és magas színvonalú, Magyarországon az egyes iskolák között is óriásiak a különbségek (ahogy Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Hollandiában és Törökországban is).

Az OECD felhívja a figyelmet a lengyel fiatalok teljesítményének növekedésére, amely a nagyszabású 1999-es oktatási reformjának köszönhet. A jelentés néhány kisebb, de azért figyelemreméltó javulásra is felhívja a figyelmet, így Belgium, Csehország és Németország esetére, ahol legalább két területen volt észrevehető fejlődés. Lengyelországban az oktatási reformnak köszönhetően az iskolák között csökkent színvonalkülönbség, a gyengébb intézmények felzárkóztak az erősebbekhez - állapította meg a kutatás.

Általában a gazdagabb országok jobban teljesítettek - von mérleget a felmérés, amely az élteljesítményt nyújtó Dél-Koreát nevezi meg kivételként, amelynek nemzeti jövedelme 30 százalékkal marad el az OECD-országok átlagától.

A jelentés szerint a tanulók és az iskolák a magas elvárások, a jó tanár-diák kapcsolatok révén tudják a legjobbat teljesíteni, ahol a diákok érdeklődők és készek erőfeszítéseket tenni a tananyag és egyéb ismeretek elsajátításához, továbbá a matematikától sem tartanak.