A jóindulattól függ most a füvezők sorsa

Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.

"Ki az a barom, aki egyedül szív füvet?" - tette fel a kérdést Szemelyácz János, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője, amikor az Alkotmánybíróság hétfői döntéséről kérdeztük. Szemelyácz szerint az Alkotmánybíróság döntése "döbbenetes és riasztó", és felveti azt a kérdést, hogy az alkotmánybírák "Itt élnek-e köztünk?".

Az Alkotmánybíróság több kifogást is emelt a büntetőtörvénykönyv droggal kapcsolatos szabályozásával kapcsolatban. A testület megsemmisített több olyan paragrafust is, amelyek alapján a lefülelt fogyasztók elterelésre mehettek eddig.

Az elterelés azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, ha kábítószerfogyasztót kapnak el a rendőrök, akkor az ügyészség dönthet úgy, hogy elhalasztja a vádemelést. Ekkor a lefülelt fogyasztónak fél évig elterelésre kell járnia. Ez rendszeres foglalkozást jelent egy kijelölt drogambulancián vagy más egészségügyi intézményben, ahol a fogyasztó életvitelének megfelelően megelőző felvilágosításon vagy egészségügyi ellátásban kell részt vennie.

Az Alkotmánybíróság hétfőn szűkítette azok körét, akik elterelésre mehetnek. Kiesett a körből az, aki kábítószert kínál vagy átad, aki felnőtt létére 18 éven aluli felhasználásával lép kapcsolatba kábítószerrel (termel, átad, árul, tart), illetve aki 21 éven aluliakkal teszi ezt ennél is idősebb létére.

Egy 2002-es felmérés szerint Magyarországon a középiskolások 21 százaléka fogyasztott már kábítószert. Többségük marihuánát szívott. A fogyasztási szokásokat ismerők egyöntetűen állítják, hogy a marihuána fogyasztás jellemző módon egy cigaretta körbeadásával történik. A fogyasztók szívnak egy slukkot, aztán továbbadják. Ha szigorúan vesszük az Alkotmánybíróság határozatát, akkor mostantól a marihuánát fogyasztók közül csak a magányosak élhetnek majd az elterelés lehetőségével. A többiekre akár több éves börtönbüntetés is várhat. A legmagasabb büntetési tétel ennél a bűncselekménynél öt év.

Ennek ellenére a kábítószer-problémával foglalkozó szakemberek nem tartanak attól, hogy tömeges letartóztatások kezdődnek, és a magyar ifjúság több mint 20 százaléka több éves szabadságvesztésre kényszerül. Ez azonban a rendőrök és a fogyasztók jóindulatán is múlik.

"Ha nem változik a bűnüldözési gyakorlat, akkor nem lesz érdemi változás." - mondta az [origo]-nak Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója. Az intézet ellenőrzi az eltereléssel foglalkozó szervezeteket. Felvinczi tapasztalatai szerint a legtöbbször nem együttes fogyasztás miatt indítanak eljárást a drogozók ellen. "Adatvédelmi okokból nincs teljes statisztikánk erről, de a többséget nem a most kizárt indokokkal kapják el. Mindez a rendőrség joggyakorlatán múlik." Ezzel együtt okozhat problémakat Felvinczi szerint a most kialakult helyzet: "Mert tény, hogy tudjuk, hogyan történik praktikusan a fogyasztás, legfeljebb nem ezt regisztráljuk. A marihuánás cigaretta esetében a körbeadás az életszerű fogyasztási mód."

Szemelyácznak is az a tapasztalata, hogy az esetek több mint 90 százalékában nem az együttes fogyasztás miatt indít a rendőrség eljárást. "Ezt egyébként is nehezebb bizonyítani, a legtöbbeket vizelet-teszt alapján kapják el, és utólag már mindenki mondhatja, hogy egyedül fogyasztott és rácsapott annak a kezére, aki kért tőle. Ezért sem szokás, hogy átadás miatt indítsanak eljárásokat." Ugyanakkor Szemelyácz szerint sem megnyugtató a helyzet. "Eddig a rendőrök tudták, hogy mindegy, hogy miért indítanak eljárást, most ez megváltozik. Bár úgy vélem, hogy ők józanabbul gondolkodnak, mint az alkotmánybírók és a politikusok. Lehet néhány kínos eset a fogyasztók viselkedéséből is: a bosszúállók vagy a haragosok akár évekre börtönbe juttathatják társukat, ha azt mondják róluk, hogy körbeadták a füves cigit." Szemelyácz szerint az Alkotmánybíróság döntése visszalépést jelent, mert újra bűnözővé teszi azokat a serdülőket, akik csak hülyeséget csinálnak.

Gábor Edina, az ifjúsági minisztérium drogügyekért felelős helyettes államtitkára szerint is hasznosabb az elterelés a büntetésnél: "Az elmúlt két évben 2300-an vettek részt elterelésen. Ők most otthon tölthetik a karácsonyt és ez szerintem nagyon jó. Az eltereléskor nem csak a büntetést lehet kiváltani, hanem jobb irányba befolyásolják az emberek életét." A kormány így továbbra is elterelés párti lesz. A kormány májusra olyan törvényjavaslatot terjeszt elő, ami megfelel az Alkotmánybíróság döntésének, de közben életszerűbbé teszi a mostani szabályozást. "Nem akarunk konzervatívabb törvénykezést. Az lenne a jó, ha a fogyasztással vádoltak egyforma lehetőségekkel indulhatnának a szermentes életért."

Gábor Edina szerint a kormány számára kedvező kitétel is szerepel az Alkotmánybíróság döntésében. E szerint nem alkotmányellenes, hogy a nem drogfüggő fogyasztók is jogosultak az elterelésre. 1998-ban ugyanis az Orbán-kormány csak a függők számára korlátozta az elterelés lehetőségét.

"A kormány folytatja eddigi drogpolitikáját: a fogyasztást nem fogadjuk el, de a fogyasztót elfogadjuk" - mondta Gábor Edina. Az elterelés 2003-as kiszélesítése az államtitkár-helyettes szerint azért is hasznos volt, mert bátrabbá tette azokat, akik önként fordulnak orvosi segítségért. "A törvény hatályba lépése óta évente kétezer emberrel több ment el önkéntes kezelésre."

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem akar szigorítást, erre utal kedd délelőtti nyilatkozata a Magyar Rádióban: "Senki nem akarhatja, hogy mondjuk, minden ötödik középiskolásnak a börtön fenyegetettségével kelljen szembenézni."

Az Alkotmánybíróság döntésével a fiatalkorúakat akarta védeni, és a drog terjesztőivel szemben következetesebben fellépni, derül ki a testület indoklásából. Két alkotmánybíró azonban olyan különvéleményt írt, ami szerint a testület túllépett hatáskörén, illetve jogbizonytalanságot okozhat a szigorítás.

Magyari Péter