A rövidlábú erdélyi kopó

2004.12.20. 16:04

A kilenc magyar kutyafajta közül talán az erdélyi kopót ismerik a legkevésbé a laikusok. De azt talán még a kutyák világában jártasabbak közül is kevesen tudják, hogy tulajdonképpen létezik egy tizedik magyar kutyafajta is, a rövidlábú erdélyi kopó. Habár a Nemzetközi Kinológia Szövetség honlapján olvasható fajtaleírás szerint a rövidlábú változat kihalt, hazánkban és Erdélyben is számos ilyen példány él!

Forrás: Kutya

Ha bármelyik internetes keresőbe beütjük azt a három szót, hogy "rövidlábú erdélyi kopó", ugyan nem sok találatot kapunk, de azért az kitűnik, hogy több honlapon is nyoma van ennek a fajtának. A magyar kutyafajták nem hivatalos honlapja tényként kezeli, hogy az erdélyi kopónak két változata van. A Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége honlapján olvasható standard a rövid történeti áttekintésnél említi a rövidlábú változatot:

"A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad - róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában."

A MESZ oldalán még az egyik fotón is szerepel egy zsemlesárga, rövidlábú példány. A Corvus kennel honlapján az alábbiak olvashatók:

"Itt kell megemlíteni a fenti archív képeken látható, több évtizede (a háborúk óta) kihaltnak vélt rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó megjelenését. A kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy - mivel a két változatot többnyire együtt tartották - a zsemlesárga változat recesszíven öröklődve bizonyos párosítások alkalmával rendszeresen föl-föl bukkan az almokban. A zsemlesárga rövidlábú erdélyi kopó visszatenyésztésben átütő eredményként könyvelhető el, hogy 1995. nyarán megszületett az első homogén zsemlesárga rövidlábú erdélyi kopó alom, két zárt törzskönyves erdélyi kopó szülőtől a CORVUS kennelben. A MEOE tenyésztési tanácsa 1994. évi magyar fajták standardmódosító ülésén a hitelt érdemlő képes és írásos bizonyítékok, valamint a fent említett tények alapján jóváhagyta a rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó standard-jének részletesebb leírását, a visszatenyésztésre tett kísérleteket üdvözli és támogatja. Ez ott is igen nagy jelentőségű, új korszak kezdetét jelzi. Üdvözlünk tehát visszatérő rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó!"

Forrás: Kutya

Ha mindezek után a Nemzetközi Kinológiai Szövetség honlapjára látogatunk, és elolvassuk az erdélyi kopó hivatalos fajtaleírását, meglepődve értesülhetünk arról, hogy a rövidlábú változat eltűnt, már nem létezik. De akkor hogyan lehetséges, hogy Lengyelországban önálló cikket szentelnek a rövidlábú erdélyi kopónak az egyik vadászati szaklapban, és többek között az Olasz Kopó Klub is önálló fajtaként (a hosszúlábú változattal azonos standard szám alatt) tartja nyilván ezt a változatot?

Az FCI adatai szerint, 2000. szeptember 9-én módosították utoljára az erdélyi kopó fajtaleírást. Ebben már szerepel az a bizonyos mondta, hogy "a rövidlábú változat eltűnt." Talán itt lenne az idő, hogy fajtagazda országként az erdélyi kopó tenyésztők és szervezetek összefogjanak, és ne hagyják elveszni létező nemzeti kincsünket, tizedik fajtánkat, a rövidlábú erdélyi kopót. Lehet-e ennél szebb feladat egy fajtagazda szervezet számára?

Az erdélyi kopó törzskönyvezése a XX. század elején kezdődött, de az I. világháború kezdetével meg is szakadt. 1941-ben mindössze 27 egyedet tartottak számon. Romániában, a két világháború között, a vadászati törvények minden agár vagy kopó típusú kutyát dúvadnak minősítettek, így bárki nyugodtan kilőhette az erdélyi kopókat.

Szerencsére a fajta elkötelezett híveinek sikerült a Kárpátokban néhány példányt felkutatni. Az újratenyésztés 1968-ban kezdődött, kalandos körülmények között: az első két kutyával csak úgy tudtak átjutni a határon, hogy a határőrnek azt hazudták, a két kopót Ceaucescu küldi ajándékba Kádár elvtársnak, Erdély Romániához csatlakozásának ötven éves évfordulója alkalmából. E két kutya az Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka nevet kapta, a Fővárosi Állatkertben több alom is született tőlük. A fajtaleírás elkészítése után az FCI hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót, majd az 1971-es évi Budapesti vadászati világkiállítás hozta meg végre a sikert e nemes fajtának.

Előző
  • 1
  • 2
Következő