Dilettáns módon döntöttek milliárdos EU-támogatásokról

Vágólapra másolva!
Több évet csúsztak környezetvédelmi beruházások, mert rosszul szabályozták az uniós támogatások felhasználásának rendjét - derült ki az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely az Európai Unió ISPA-támogatásából megvalósított környezetvédelmi beruházásokat ellenőrizte. A vizsgálat szerint a csúszás oka, hogy csak késve születtek meg a pénzek felhasználásához szükséges jogszabályok, ráadásul felkészületlen, tapasztalatlan hivatalnokoknak kellett dönteniük milliárdos beruházásokról.
Vágólapra másolva!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi vizsgálatában az ISPA-támogatások magyarországi felhasználását ellenőrizte. Az ISPA (környezetvédelmi és közlekedési célokra fordítható uniós támogatás a csatlakozásra váró országoknak) kerete évi 88 millió euró (mintegy 21 milliárd forint) lehívható támogatást jelent az országnak. A támogatást más elnevezéssel (kohéziós alap), de a csatlakozás után is megkaphatja Magyarország.

Az ÁSZ jelentése több ponton is bírálja a pénzek szétosztásának magyarországi szabályozását és gyakorlatát. Többletköltséget és sok hónapos csúszást okozott, hogy az előírások ellenére nem egyeztettek a környezetvédelmi beruházások előtt az érintettekkel, nem kérdezték meg a helyi lakosságot és a civil szervezeteket sem például a hulladéklerakókról. Ezért fordulhatott elő több esetben, hogy a már hivatalosan támogatott projektek helyszínét meg kellett változtatni a helyiek ellenállása miatt.

Mivel utólag kellett helyi népszavazásokat rendezni, újabb, nem tervezett kiadások merültek fel. Ráadásul nem csak a referendum került sokba, de az is, hogy más helyszínt kellett keresni a hulladéklerakóknak. A nem tervezett költségeket pedig az adózóknak kellett kifizetni, mert így kevesebb uniós forrást lehetett felhasználni az utólag felmerült kiadások miatt.

A jelentés példaként említi, hogy az északkelet-pesti hulladéklerakónál sem tartottak megfelelő egyeztetést a lakossággal és a civil szervezetekkel. Ennek eredményeként öt helyen tartottak népszavazást, és egy helyen kezdtek aláírásgyűjtésbe. Az észak-balatoni térség hulladéklerakójának helyszíne pedig négy évig volt bizonytalan, végül Szentgál fogadta be.

A jelentés megjegyzi azt is, hogy a szükséges szakmai felkészültség és tapasztalat, valamint a kapacitás hiánya miatt nem volt kielégítő a porjektmenedzsment működése, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a forráselosztás rendszere és az ellenőrzések gyakorlata. A hiányzó gyakorlati tapasztalatok miatt a beruházások nem minden esetben úgy készültek el, mint ahogyan azt a szerződésben rögzítették.

A vizsgálat megjegyzi azt is, hogy több esetben azért lépték túl az előzetesen kalkulált költségeket, mert nem számoltak az inflációval és az árfolyamváltozásokkal (az EU euróban folyósította a támogatásokat, de néhány esetben a pénzeket az állami hivatalok forintban fizették ki a kedvezményezetteknek). Így az infláció és az ingadozó árfolyam miatti veszteséget szintén a költségvetést terhelték. Az újabb kiadások miatti pótlólagos források megszerzésének időigénye viszont tovább növele az előkészítési szakasz hosszát, így 2-4 év csúszáshoz vezetett.

Emellett a csúszások oka az is, hogy 2000-2004 között folyamatosan változott az ISPA-program intézményeinek és szabályozásainak kialakítása. Az állandó változtatások miatt két-három évet késtek a beruházások, a pénzek felhasználását bonyolulttá és lassúvá tette a hazai jogszabályi környezet. A 2000-ben jóváhagyott projektek 2003-ra tervezett befejezése például 2006-2008-ra várható.

Ráadásul a lebonyolítással összefüggő hazai jogszabályokat késve készítették el. A nemzetközi szerződések aláírását követően átlagosan 177 nappal később, de előfordult, hogy 522 nappal később írták csak alá itthon és hirdették ki a dokumentumt, így csak ez után lehetett projektekkel érdemben foglalkozni. Állandóan változtak a jogszabályok, ez is befolyásolta a rendszert. A jogi szabályozás előkészítésében és gyakorlati alkalmazása tekintetében előrehaladás az ÁSZ helyszíni vizsgálata során sem tapasztalt. A túlbonyolításra jellemző példa, hogy a feladatok elvégzésére 2003-ban létrehozott KVM Fejlesztési Igazgatóság feladatainak ellátásához két érvényes működési szabályzat is volt, különböző tartalommal.

Rontja a felhasználás hatékonyságát és koordinálását az is, hogy a központi költségvetésben három fejezetben, négy előirányzatban is azonos megnevezéssel szerepelt ugyanaz a feladat, a Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása. A 2004-es költségvetésen belül a miniszterelnökség, a környezetvédelmi tárca két fejezetben, illetve az agrártárca is azonos előirányzatttal különített el pénzt.

A hivataloknak nem kellett kapkodniuk, mert nem volt időkorlát a támogatási szerződések megkötésére. Így legkevesebb 328 nap, de előfordult az is, hogy 758 nap telt el a pénzügyi megálllapodás és a támogatási szerződés aláírása között. Más ügyekben sem siettek: Miskolcon a hulladéklerakóval kapcsolatos pályázati kiírás például egy hónap helyett nyolc hónap alatt készült el.

A nyilvántartás is alacsony színvonalon folyt az ÁSZ szerint, a projektjavaslatokkal kapcsolatos levelezés feldolgozása a másfél évvel korábbi állapotban volt IVSZ-nél (az ISPA végrehajtó szervezete).

Kedvező irányú változást jelent viszont, hogy az ellenőrzés lezárásakor, 2004 nyarán öt környezetvédelmi projektjavaslat volt elbírálás alatt, ez a 2004-2006-ra leköthető környezetvédelmi keretet 80 millió euróval meghaladta. Ez előremutató a tekintetben, hogy gyorsulhat a végrehajtás, így teljesen kihasználható lesz az alap - jegyzi meg a számvevőszék.