Az energiakender mentheti meg a szegény gazdákat

Vágólapra másolva!
Kísérleti jelleggel hazákban több helyszínen is termesztenek energiafüvet és energiakendert. Az energetikai célra kifejlesztett fűféle a fát és a szenet felváltva láthatja el fűtőanyaggal az erőműveket. Az energiafű rosszabb minőségű földeken is megterem, ráadásul a gazdák jól kereshetnek rajta. A hazai erőművek egyelőre nem alkalmasak a fűfélék tüzelésére az átállást viszont több, jelenleg is biomasszával üzemelő erőmű tervezi.
Vágólapra másolva!

Az idei nyáron már másodszor terem majd energiakender a Baranya megyei kisváros, Bóly közelében. A négyezer lelket számláló településen 1000 hektáron termesztik az energetikai célra nemesített fűféléket. A három méter magasra is megnövő füvet az erőművek és a hőszolgáltatók hasznosíthatják fűtőanyagként. A pár évvel ezelőtt kifejlesztett növény jelentősége, hogy a hagyományos fűtőanyagok (szén, földgáz helyett) helyett növelheti a megújuló energiaforrások arányát. Az Európai Unió előírásának megfelelően ugyanis hazánkban 2010-re a felhasznált villamos energia 3,5 százalékát megújuló energiaforrásból (nap, szél, víz, biomassza) kell fedezni. Magyarországon a megújuló energia aránya 2005 végére éri el a 2,5 százalékot.

A növényt hazánkban 2003-ban hozta forgalomba a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő (MKF) Kht. Az egyelőre kísérleti fázisban lévő növényt Magyarországon erőművek még nem használják, a négy hazai ültetvényen (Bóly, Szarvas, Szolnok, Budapest) jelenleg csak vetőmag termesztése folyik. "Az energiafű egyelőre nem terjedt el sehol a világon, Magyarország azonban piacvezető lehet a termesztésében." - jelentette ki az [origo]-nak dr. Janowszky János a magyar energiafüvet kifejlesztő MKF Kht. vezetője. Janowszky elmondta: Svédország például hajlandó lenne egymillió tonna energiafüvet importálni.

A szakember szerint az energiaültetvényekkel kielégíthető lenne az erőművek étvágya, így az erdők megmenekülnének a kivágástól. Ráadásul az ökológiai kompatibilitása jobb mint az erdőé: amíg egy hektáron 12 tonna fa termeszthető, addig ugyanakkora területen 20 tonna energiafű terem. Janowszky szerint ugyancsak a növény mellett szól, hogy rosszabb minőségű földön is termeszthető, ahol a búza, kukorica nem. A gazdák számára pedig megfelelő jövedelemforrás lehet, mivel hektáronként 30-40 ezer forint hasznot hozhat - véli a növény kifejlesztője.

"Előnyei és hátrányai is lehetnek az energiaültetvényeknek" - magyarázta az [origo]-nak az Energia Klub megújuló erőforrásokért felelős programvezetője. Kazai Zsolt elmondta: megváltozott Uniós szabályozások következtében jelentős földterületek kerülhetnek ki a művelés alól, ezen területek pedig alkalmasak lehetnek az energianövények termesztésére. Kazai szerint ráadásul ezen növények elégetése során a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest jelentősen kevesebb károsanyag (kén, nitrogén, szén-dioxid) keletkezik. A civil szervezte munkatársa szerint azonban nem minden esetben tisztázott, hogy mennyire agresszív az újonnan kifejlesztett növény, vagyis veszélyt jelent-e a hazai ökológiai rendszerekre.

Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető tanácsosa pedig azt hangsúlyozta, hogy a fűféléket csak abban az esetben lehet telepíteni, ha azok felhasználása biztosított, vagyis ha az erőművek felvásárolják a hazai termést. Ellenkező estben az elrohadó növény veszélyeztetheti a talajvizet és a levegőt is. A jelenleg is biomasszával üzemelő pécsi erőműnél az [origo]-nak elmondták: az erőmű kazánjai jelenleg csak fás szárú növények eltüzelésére alkalmasok, a tervek között azonban szerepel, hogy az erőművet fűfélék felhasználásra is alkalmassá tegyék.